India, Pakisztán és Banglades levegője a legrosszabb a világon, az itt tapasztalható szennyezés mintegy tízszerese az egészségügyi határártéknek a CNN cikke szerint.
A skandináv országok, Ausztrália, Kanada, Japán és az Egyesült Királyság a legjobb levegőminőségű országok közé tartoztak, de az átlagos légszennyezettségi szint még itt is egy-kétszeresen haladja meg az iránymutatást.
"A jelentés rámutat, hogy a kormányoknak világszerte dolgozniuk kell a globális légszennyezés csökkentésén. A levegőben található apró részecskék túl sok embert ölnek meg minden évben, a kormányoknak szigorúbb nemzeti levegőminőségi szabványokat kell megállapítaniuk és jobb külföldi gyakorlatokat kell keresniük, amelyek elősegítik a jobb levegőminőséget" – mondta Glory Dolphin Hammes, az IQAir North America vezérigazgatója.
Milliók halálát okozza évente a rossz levegő
Ez az első nagyszabású globális levegőminőségi jelentés, amely a WHO új, 2021 szeptemberében frissített éves légszennyezettségi irányelvein alapul. Az új irányelvek felére csökkentették az apró részecskék (PM 2,5) elfogadható koncentrációját, köbméterenként 10-ről 5 mikrogrammra.
A PM 2,5 a legkisebb, ugyanakkor a legveszélyesebbek közé tartozó szennyező anyag. Belélegezve mélyen a tüdőszövetbe jut, ahol a véráramba kerülhet. Fosszilis tüzelőanyagok elégetése, porviharok és erdőtüzek juttatják a légkörbe, többek között asztmával, szívbetegségekkel és más légzőszervi megbetegedésekkel hozható összefüggésbe.
Évente több millió ember hal meg a levegőminőségi problémák miatt.
A WHO szerint 2016-ban mintegy 4,2 millió korai halálozás volt összefüggésbe hozható az apró részecskékkel.
Ha abban az évben a 2021-es irányelveket alkalmazták volna, a WHO szerint közel 3,3 millióval kevesebb szennyezéssel összefüggő haláleset következhetett volna be.
Kínában javul a helyzet
Az egyes országok levegőminőségéről részletek is kiderülnek a tanulmányból. Amerikában az erdőtüzek rontották nagy mértékben, Kínában javuló a tendencia, ami a szennyező iparág szakpolitikai indíttatású leépítésének is köszönhető. A jelentés azt is megállapította, hogy az Amazonas esőerdő, amely a világ legfőbb védelmezője volt az éghajlati válsággal szemben,
több szén-dioxidot bocsátott ki, mint amennyit tavaly elnyelt.
Az erdőirtás és az erdőtüzek veszélyeztetik a kritikus ökoszisztémát, szennyezik a levegőt és hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz.
A jelentés néhány egyenlőtlenséget is feltárt: Afrika, Dél-Amerika és a Közel-Kelet egyes fejlődő országaiban továbbra is kevés a megfigyelőállomás, ami azt eredményezi, hogy ezekben a régiókban hiányoznak a levegőminőségi adatok, ezek nélkül pedig a kutatók sötétben tapogatóznak csak.
Újabb ok a fosszilis energiaforrások mellőzésére
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete 2021-es jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy a globális felmelegedés sebességének lassítása mellett a fosszilis tüzelőanyagok használatának visszafogása a levegőminőség és a közegészségügy javulásával is járna. Hammes szerint az IQAir-jelentés még egy ok arra, hogy a világ leszokjon a fosszilis tüzelőanyagokról.
"Megkaptuk a jelentést, elolvashatjuk, magunkévá tehetjük, és valóban elkötelezhetjük magunkat a cselekvés mellett. Át kell térni a megújuló energiaforrásokra. Drasztikus lépéseket kell tennünk annak érdekében, hogy megfordítsuk a globális felmelegedés folyamatait; máskülönben a hatás és a vonat, amin vagyunk, visszafordíthatatlan lenne" – mondta.