A korai veszélyjelzést, hatékony cselekvést helyezte középpontba idén a Meteorológiai Világnap, amelyet a korábbi szokásoknak megfelelően idén is március 23-án tartottak.
Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke az InfoRádióban elmondta, már mindenki a bőrén érzékelheti az éghajlatváltozás hatásait a szélsőséges időjárási eseményeken keresztül.
"Az aszály jelenleg egy nagyon súlyos problémát okozó időjárási esemény, az ilyeneknek vannak olyan fokozatai, amelyek akár emberéleteket is követelhetnek, az elmúlt 50 évben 11 ezerre tehető a vízhez és az éghajlathoz, az időjáráshoz köthető elemi csapások száma" - mutatott rá. Vagyis
"napi egy katasztrófa következik be" a Földön.
Ezek a rendkívüli események 2 millió halálos áldozatot követeltek, ami azt jelenti, hogy naponta átlagosan 115 ember hal meg időjárási események, katasztrófák következtében.
"Ahhoz, hogy megfelelő időben és helyen tudjunk cselekedni, fel kell készülni, ennek alapja a korai veszélyjelzés" - emelte ki Radics Kornélia.
A jelzőrendszer alapvető feladata lenne a gazdasági károk megelőzése is, hisz "az élet és a vagyon biztosítása" az, amiről tulajdonképpen szól.
Magyarországon az elmúlt három év tavaszi időjárása egyfajta eltolódást, billegést mutatott; hogy ebből lehet-e hosszú távú következtetéseket levonni, arról Radics Kornélia azt mondta, hosszú évekre vonatkozókat nehéz, éppen azért, mert szélsőséges időjárási eseményekről beszélünk, de ezek intenzitása és gyakorisága nagyon nagy mértékben nőtt meg az elmúlt esztendőkben.
Azt az adatot is kommentálta, mely szerint az Antarktisz keleti részén a napokban 47 fokkal volt melegebb az ilyenkor szokásosnál.
"Ez a kutatások szerint a globális éghajlatváltozás egyik következménye. Sajnos ezek a szélsőséges értékek nagyon nagy mértékben befolyásolják más régiók szélsőséges időjárási eseményeit is."