A szárazságok következményeit vizsgáló terepkísérletek alulbecsülik az aszályok valódi ökológiai hatásait - derül ki az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának friss kutatásából.
Kröel-Dulay György, az intézet tudományos főmunkatársa szerint a szárazságokkal és következményeikkel kapcsolatban nagy a bizonytalanság, egyelőre azt sem tudni pontosan, mi várható e tekintetben a jövőben Magyarországon.
"Az aszály a klímaváltozás egyik legfontosabb komponense, nagyon komoly következménye van nemcsak a kukorica vagy a búza termésére, hanem az erdők növekedésére, pusztulására is, arra, hogy mennyi takarmány áll az állatok rendelkezésére. Ezért a kutatók is kitüntetett figyelemmel közelítenek felé. A mezei kutató alapvetően azt csinálja, hogy vár, addig vár, amíg nem jön egy aszály, de ez néha sokáig is eltarthat, ezért aszályokat most már kísérletes körülmények között is előállítanak" - ecsetelte Kröel-Dulay György.
A mesterséges aszályterület összetevői a következők:
- helyszín a puszta
- egy szobányi terület
- átlátszó fóliával takarva
- az állatok bejönnek
- a levegő mozog
- a csapadékot kizárják
Ezeken azt vizsgálják, mennyiben más az alatta lévő terület, mint a környezete.
Azonban a tudósok azt látják, hogy amikor a természetben ténylegesen történik egy aszály, azok hatásai sokkal drasztikusabbak, mint amiket a kísérletek sugallnak; vagyis nem szabad csak ezekre támaszkodni a becslésekkor.
De mi lesz a sokasodó aszályok következménye?
"Az, hogy a Föld légköre melegszik, az egész vízkörforgást intenzívebbé teszi. Földi léptékben az várható, hogy nagyobb lesz a csapadék mennyisége, de jelentős földrajzi különbségekkel.
Európában az várható, hogy észak nedvesebb lesz, dél pedig még ennél is szárazabb. Mi a két zóna határán vagyunk,
nagyon nagy a bizonytalanság. Ha nem is nagyon változik a csapadék mennyisége, az eloszlása mindenképp."