"Részben megedződtünk a Covid által, de a háborúhoz azért nem szoktunk hozzá. És hát most a média összes csatornája a háborúval foglalkozik, és a menekültekkel kapcsolatos hírek özönlenek ránk, nem is tudjuk teljesen kizárni" - fogalmazott az InfoRádiónak nyilatkozó mentálhigiénés szakember, Füredi Éva.
A szorongás a kérdés mentén is jelentkezik, hogy átgyűrűzhet-e a háború hozzánk.
"Ez egyfajta folyamatos készültségi állapotot jelent, hasonlít ez az életünk során átélt stresszhelyzetekhez, viszont mégis erősebb ennél, mivel a korábbi stresszhelyzetekre van megoldókészletünk, arra viszont nincs, hogy mit kezdünk egy háborús helyzettel, menekültekkel" - folytatta.
Akik a menekülteket segítik, plusz érzelmi terhet vesznek magukra azzal, hogy testközelből látják az érkező menekültek traumáját. Ezzel kapcsolatban Füredi Éva elmondta, a segítők egy része professzionális, ők erre fel vannak készítve, az önkéntesek, akik például a határon segítik az embereket vagy otthonukba fogadják őket, nincsenek.
"Látni a sok szenvedést egy olyan trauma, amely megérinti azokat a segítőket, akik erre nem voltak felkészülve, ezt hívjuk másodlagos traumatizációnak"
- fejtegette.
A szorongás tünetei:
- készültségi állapot
- beszűkült gondolatok (háború, menekültek, hatások, kérdések)
- alvászavar
- rossz álmok
- étvágytalanság.
Szerinte nagyon pozitív, hogy mindenki próbál segíteni, de az is fontos, hogy a saját életére azért mindenki figyeljen oda.
"Fontos a saját határaink tartása a segítésben,
aki segít, az ő mentális épsége a legfontosabb, mert csak akkor tud segíteni.
Gondoljunk a napirendre, a munkánkra, a házimunkára, ezek tartanak meg minket a biztonságérzetben, a háború híre ugyanis alapvető biztonságérzetünket kérdőjelezi meg" - húzta alá a szakember.
Füredi Éva úgy látja, ha valaki nem tud rendesen enni, aludni, nem tud a szociális kapcsolataiban létezni, nem tud dolgozni, nem tudja a normál életvitelét élni, annak érdemes szakemberhez fordulnia.