Nyitókép: Unsplash.com

Összetett veszélyekre mutat rá a "bálnamigránstérkép"

Infostart
2022. február 20. 18:20
Vándorlásuk teljes hosszában veszélyek sora leselkedik a bálnákra a WWF felmérése szerint.

Harminc éven át gyűjtöttek kutatók adatokat 845 állat mozgásáról: a munka alapján most vándorlásaik térképét rajzolhatták fel, amely megmutatja, hol milyen veszély leselkedik a vizek ökoszférájában fontos feladatokat vállaló bálnákra.

A bálnákat a tengerek őrszemeként ismerik: a bálnák állapota jól tükrözi az óceánok egészségét és figyelmeztet az emberi egészséget fenyegető kockázatokra. A 13 nagy bálnafaj közül jelenleg hatot veszélyeztetett vagy sérülékeny fajként tartanak nyilván a Sky News cikke szerint.

A veszélyek sokrétűek: a halászeszközökbe gabalyodva évente 300 ezer cet pusztul el, a műanyagszennyezés miatt a bálnák éhen halhatnak, ha összetévesztik a műanyagot a táplálékkal, a hajókkal való ütközések pedig halálos kimenetelűek lehetnek.

"Tudtuk, hogy a fenyegetettség szintje emelkedik, de szerettük volna láthatóvá tenni a bálnák vándorlásának az általuk használt szupersztrádákon, megmutatva a kritikus helyek közötti összeköttetést"

– mondta Simon Walmsley, a tanulmányt összeállító WWF UK vezető tengeri tanácsadója.

Hsziaojan Vej oceonográfus szerint a bálnák védelme nemcsak az óceánok, hanem az emberek védelme szempontjából is fontos. A bálnák segítenek az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, mivel nagy mennyiségben tárolnak szén-dioxidot: életük során többet halmoznak fel, mint ezer fa. Emellett ürülékükkel megtermékenyítik az óceánok különböző mélységeit, valamint fokozzák a fitoplankton termelését. Ez képezi a tengeri táplálékhálózat alapját, továbbá képes megkötni a világ szén-dioxidjának 40 százalékát.

Wlamsley szerint nem lehet kettéválasztani a klíma és a természet kríziseinek kezelését, amint azt a bálnák helyzete is megmutatja. Elmondása szerint a bálnák vándorlásuk teljes hosszában,

a teljes "kék folyosó" mentén veszélyben vannak,

ezért teljes útjukon védeni kell őket.

A WWF azt szeretné, ha a márciusban ismét tárgyalandó ENSZ nyílt tengeri szerződésbe bekerülne a tengeri védett területek hálózata, amelyet mindenhol elismernek, és nem csak azok, akik létrehozzák őket.

A világon már csak mintegy 350 északi simabálna él. "A kihalás veszélye azt mutatja, hogy most van szükség erre az intézkedésre" – mondta Walmsley.