A bolygó felhőiben nitrogénből és hidrogénből álló, színtelen gáz, az ammónia lehet jelen - vélik a Cardiffi Egyetem, az MIT és a Cambridge-i Egyetem kutatói.
A tudósok kémiai folyamatok modellezése során mutatták meg, hogyan semlegesítheti kémiai reakciók sorozata a környező kénsavcseppeket, ha azokban nyomokban ammónia is jelen van. Ez azt eredményezheti, hogy a felhők savassága -11-ről nullára csökkenne, és bár ez a pH-skálán még mindig nagyon savas, olyan szintet jelent, amelyen az élet potenciálisan létezhet, írja a Sky News.
"Tudjuk, hogy a Földön az élet savas környezetben is fejlődhet, de semmi sem olyan savas, mint amilyennek a Vénusz felhőit hittük.
Ha valami ammóniát termel a felhőkben, akkor az potenciálisan élhetővé teszi ezt a környezetet" - mondta el a tanulmány társszerzője, William Bains, a Cardiffi Egyetem Fizikai és Csillagászati Karának munkatársa.
A csillagászok és a tudósok a hetvenes évek óta tanulmányozzák a Vénusz felső légkörében található ammóniát, főként azért, mert mindig is úgy gondolták, hogy a bolygó felülete olyan forró, hogy az élet ott elképzelhetetlen. A mostani feltételezés szerint a felhőkben potenciálisan megtalálható életformák a földi baktériumokhoz hasonlatosak.
A tudósok úgy vélik, hogy az ammónia eredete biológiai, nem pedig természeti erők, például villámlás vagy vulkánkitörés hozták létre azt. Sara Seager professzor, az MIT Föld-, Légkör- és Bolygótudományi Tanszékének másik társszerzője szerint
nem lehetne ammónia a Vénuszon,
mivel abban hidrogén van, amiből pedig kevés található a Vénuszon.
"Minden olyan gáz, amely idegen a környezettől, automatikusan felveti az élet gyanúját" - mondja.