A SARS-CoV-2 számos tulajdonsága figyelemreméltó: egy közülük az a képessége, amellyel a mutációval benne keletkező hibák egy részét automatikusan kijavítja. 30 ezer betűből álló genomjának átlagosan két betűje változik meg egy hónap alatt az egyik emberről a másikra való terjedés során.
Amikor azonban egy immunhiányos állapotú ember szervezete küzd meg a fertőzéssel, váratlan dolgok is történhetnek a patogénnel. Kutatások bizonyították, hogy ha szervátültetést követő immunelnyomó kezelésben részesülők, daganatos betegek vagy HIV-fertőzöttek hónapokon át fertőzöttek maradnak, a vírus szinte alakváltozáson megy keresztül saját túlélése érdekében. A folyamatban olyan mutációk következhetnek be rajta, amelyek nehezebbé teszik az ellene való küzdelmet, írja a USA Today.
Egyszerre alakult ki több tucat mutáció
Ahogyan más variánsok esetében sem találták meg a nulladik beteget, úgy az omikronnál sem, de a kutatók azt gondolják, a variáns
egyetlen immunhiányos ember szervezetében jött létre.
Biztosak nem lehetnek benne, de elég jó eséllyel igazuk van.
Az omikronnak csak a tüskefehérjéjén 30 fölött van a mutációk száma, az eredeti törzshöz képest pedig 50 a változások száma. Ezek nem az idő során alakultak ki, amint betegről betegre vándorolt a vírus, hanem egyszerre. Ez támogatja azt a teóriát, hogy egy ember szervezetében következtek be a mutációk. Egyelőre még a kutatók sem tudják megmondani, hogy ezáltal milyen mértékben tudja kikerülni a törzs a korábbi variánsokkal való megfertőződés vagy a vakcinák hatását, illetve hogy az antitestkoktélokkal történő kezelés kevésbé hatékony-e azoknál, akiket az omikron fertőz meg.
Hónapok alatt alakulhat ki egy variáns
Ahhoz, hogy egy variáns dominánssá váljon, gyorsabban kell terjednie a többinél és több másolatot kell tudnia készíteni magából, ha már megfertőzött valakit.
"Ha egy új variáns jól terjed, de nem szaporodik jól az új gazdaszervezetben, akkor nem valószínű, hogy végül győzni fog, mert zsákutcába jut" – mondta Bruce Walker, a Harvard Medical School és a Massachusetts Institute of Technology immunológiaprofesszora.
Egy ember immunrendszere körülbelül egy hét alatt szabadul meg a vírustól, így nincs idő a mutációk felhalmozódására, mondta Walker.
Egy legyengült immunrendszerű személyben ugyanakkor a vírus hónapokig is megmaradhat a tanulmányok szerint. Egy 45 éves amerikai szervezetében 5 hónapig volt meg a vírus, egy 58 éves szervátültetett német hat hónapig volt kórházban aktív fertőzéssel, egy vérrákos amerikai pedig szintén fél évig volt koronavírusos. Ennyi idő alatt pedig rengeteget tud egy vírus változni.
Tünetmentesen is előfordulhat a hosszú fertőzés
Karin Moelling virológus szerint ugyanakkor az is lehetséges, hogy a hosszan fertőzöttek nem is tudnak arról, hogy hordozzák a vírust: tanulmányában egy olyan esetet ír le, amelyben 105 napig volt valaki tünetmentes hordozója a vírusnak. Moelling szerint az immunhiányos állapotúak nem produkálnak immunválaszt, így soká hordozhatják a betegséget, miközben a mutációkkal teli változatot át is adhatják másoknak, épp ezért
azt javasolja, hogy az immunhiányos állapotúakat rendszeresen teszteljék annak érdekében, hogy biztos lehessen: szervezetükben nem hordoznak hosszasan vírust.
Problematikus, hogy sok immunhiányos állapotú ember egyelőre még nem is kapott oltást sem még fejlett országokban sem: Amerikában egy 7000 HIV-fertőzött bevonásával végzett kutatás novemberben azt az eredmény hozta, hogy csak 72 százalékuk van beoltva. Rájuk az omikron nagyon nagy veszélyt jelent, akárcsak az, ha alacsony hatékonyságú oltással vannak immunizálva.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!