Tavaly tavasszal a magány és a pandémia miatti aggodalom volt a vezető ok, amely miatt az emberek telefont ragadtak, derül ki egy kutatásból, amely 19 ország 8 millió lelkisegélyhívását elemezte.
A Nature-ben közölt kutatás az eddig legátfogóbb ismereteket adó tanulmány az emberek mentális egészségéről a koronavírus-járvány idején. Az első hullám első hat hetében folyamatosan nőtt a hívások száma, ekkor érték el a tetőzést a korábbi időszakhoz képest 25 százalékkal magasabb számmal.
Az intézkedések hatása mutatkozhatott meg
"A hívások számának növekedését elsősorban az okozta, hogy olyan emberek telefonáltak, akik szerettek volna valakivel beszélni a világjárványról. Nem volt jele a családon belüli erőszak vagy öngyilkosság miatt indított hívások robbanásszerű növekedésének" - mondja Marius Brülhart, a svájci Lausanne-i Egyetem közgazdásza, a tanulmány társszerzője.
A kutatócsoport megállapította azt is, hogy Franciaországban és Németországban az öngyilkossággal kapcsolatos hívások száma a segélyvonalakon megnőtt, amikor a zárlatok szigorodtak, de csökkentek, amikor a kormánytól pénzügyi támogatás érkezett, például a szabadságra küldött munkavállalóknak és a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtottak kifizetéseket.
Több európai ország is részt vett
A kutatás 2020 elején indult, Brülhart és kollégái szerették volna feltérképezni a járvány hatását a mentális egészségre annál gyorsabban, mint amit a tradicionális módszer lehetővé tesz az elektronikus egészségügyi adatok elemzése révén.
Pandémiáról lévén szó, a lehető leggyorsabb válaszokat várták.
Ezért volt szükségük a lelkisegélyvonalak felvételeire 19 országból, köztük 14 európai államból is. Demográfiai adatok nem kapcsolódtak a felvételekhez.
A félelmek szerint a függőségekre, az öngyilkossági kísérletekre és a kapcsolati bántalmazásra rossz hatása van a járványnak, ezt azonban nem tapasztalták a hívások alapján. Ez nem azt jelenti, hogy ilyen trend egyáltalán nem volt, de az általuk vizsgált anyagból bizonyosan nem rajzolódott ki.
Nehéz követni a mentális egészség állapotát
A tanulmány eredményei inkább korrelatívak, mint ok-okozati jellegűek, ami azt jelenti, hogy
a kutatók nem tudják megmondani, hogy a pénzügyi támogatás volt-e az oka az öngyilkossággal kapcsolatos hívások csökkenésének
Franciaországban és Németországban. De ez egy olyan jel, amelyet érdemes nyomon követni - mondja Munmun De Choudhury, az atlantai Georgia Institute of Technology informatikusa, aki digitális mentális egészséggel foglalkozik.
Összességében a megközelítés izgalmas módot kínál a mentális egészség változásainak nyomon követésére, ahogy azok bekövetkeznek - mondja Cindy Liu, a Massachusetts állambeli Bostonban található Brigham and Women's Hospital klinikai pszichológusa, a tanulmányhoz fűzött kommentár szerzője.
"Nincs igazán jó módszerünk a mentális egészség nyomon követésére. Úgy gondolom, hogy ennek következtében a mentális egészség néha háttérbe szorul, az emberek nem tudják, hogy a politikák valóban változást hoznak-e" - mondja.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!