Nyitókép: NASA

Cipősdoboznyi műholdak alakíthatják jövőnket

Infostart
2021. november 28. 20:33
Az apró műholdakat még 1999-ben alkotta meg az oktatásba való bevonásuk szándékával Bob Twiggs professzor: mára több száz ilyen eszköz kering a világűrben.

A műholdak mérete leginkább egy cipős dobozénak felel meg, gyorsabban és persze jóval olcsóbban is lehet őket megépíteni, mint a hagyományos műholdakat.

A most az űrben keringő CubeSatok építői közt egyetemeket, kormányokat és startupokat egyaránt találhatunk: a BBC azt foglalta össze, milyen célokra használják ezeket az apró eszközöket készítőik.

Az erdőirtások megfékezése

A norvég kormány a Planet nevet viselő műholdgyártó céggel közösen igyekszik nyomon követni, a Föld mely területein zajlik erdőirtás. 180 CubeSattal készítenek folyamatosan képeket a bolygó felszínéről, a kamerák nagy felbontása révén a legkisebb változást is kiszúrják.

Will Marshall, a Planet vezérigazgatója szerint a norvég kormány 64 trópusi ország erdőirtásának megfigyeléséért fizet. Az észlelt irtásokról a cég értesíti Norvégiát, ami ezt követően nem nyújt támogatást az érintett országoknak tevékenységük miatt, csak ha vállalják a folyamat leállítását.

Veszélyeztetett állatok megfigyelése

Olasz és kenyai diákok együtt indították útjára a WildtrackCube-Simba nevű műholdat, melynek feladata Kenya nemzeti parkjának emlőseit és madarait megfigyelni.

"Voltak már konfliktusok emberek és a vadon élő állatok között, például amikor az elefántok betörtek egy-egy gazda termőföldjére, kárt tettek tulajdonában, sőt, néha még embereket is megöltek – mondja Daniel Kiarie nairobi mérnökhallgató. – Szeretnénk segíteni nekik, hogy megelőzzék ezeket az eseteket úgy, hogy előzetes információkat adunk nekik az állatok mozgásáról, így el tudják hárítani őket, mielőtt a falvakba érnének."

Jövőre rádiós jeladót is szeretnének az elefántokra szerelni, hogy több információt kaphassanak: például akár azt is, mikor végeztek az állattal a vadászok illegálisan. Fellőtt CubeSatjuk hároméves missziót teljesít.

A modern rabszolgaság visszaszorítása

A Nottinghami Egyetem emberjogokkal foglalkozó munkatársai a munkavégzésre történő kényszerítésnek szeretne utánajárni. Műholdjukkal nemrég bangladesi gyümölcsszedő munkások tarthatatlan életkörülményeit fedték fel Görögországban.

Az űrszemét eltakarítása

Mintegy 30 ezer darab űrszemét kering, amelyek nagyon veszélyesek a fent található egyéb tárgyakra, űrállomásokra és ezáltal űrhajósokra is.

Az űrszemét eltakarításával kapcsolatban számos probléma merül fel, nem utolsósorban annak kiderítése, hogy melyik nemzethez melyik darab tartozik. A tudósok a CubeSatoknak köszönhetően egy lépéssel közelebb kerültek annak a gyakorlati kérdésnek a megoldásához, hogy

hogyan lehet elkapni egy űrben száguldó tárgyat.

2018-ban az európai RemoveDEBRIS műholdnak sikerült két CubeSatot egy szigony és egy háló segítségével elengednie és befognia.

Idén a japán Astroscale cég elindította az ELSA-d űrszondát, amely mágneses rendszer segítségével sikeresen elengedett és befogott egy CubeSatot. A jövőbeni tesztek során a CubeSatot tipikus űrszemétként bukdácsolásra késztetik, mielőtt megkísérlik az újrafogást.

Szélturbinák javítása

A kis műholdak a megújuló energia hatékonyabbá tételére is felhasználhatók. A szélturbinákat általában évente kétszer látogatják meg karbantartás céljából, így

ha egy lapát megsérül, hónapokba telhet, mire megjavítják.

A Ping Services nevű vállalat olyan érzékelőt hozott létre, amely figyeli a szélturbinák által a forgásuk során kibocsátott hangot. Képes észlelni a hang változását, ami sérült lapátra utal, és ezt egy CubeSat-hálózaton keresztül továbbítja a turbina üzemeltetőjének. Ez azt jelenti, hogy sokkal gyorsabban és hatékonyabban javíthatók a turbinák.

A mélyűr vizsgálata

A legtöbb CubeSat a Föld felé néz, de néhányat a csillagok felé irányítanak. A NASA 2018-ban indította el első CubeSatját a mélyűrbe: a MarCO-A és B létfontosságú információkat továbbított az Insight Landerről, miközben az leereszkedett a Marsra.

Jövőre a NASA újabb tíz CubeSatot indít az Artemis 1 rakétájával. A küldetések között szerepel a mélyűri sugárzás élő szervezetre gyakorolt hatásának vizsgálata és a Hold déli pólusán található vízlelőhelyek tanulmányozása.