Évente 91-107 ezer ember hal meg csak az Egyesült Államokban az 55-64 éves korosztályban túlzottan magas ftalátszint miatt: a szintetikus anyag testünkbe kerülve olyan hatásmechanizmusokat indíthat el, melyek következtében a bármilyen okból bekövetkező halálozás rizikója igen magas lesz, de főként kardiovaszkuláris betegségek miatt hunynak el az érintettek.
"Ez a tanulmány bővíti a műanyagok emberi szervezetre gyakorolt hatását leíró, egyre növekvő adathalmazt, és megerősíti a közegészségügyi és üzleti érveket a műanyagok használatának csökkentése vagy megszüntetése érdekében" – mondta a tanulmány vezető szerzője, Leonardo Trasande, a New York-i NYU Langone Health gyermekgyógyász, környezetgyógyász és népegészségügyi professzora.
A hormonokra hatnak
A ftalátokkal kapcsolatosan közismert, hogy beavatkoznak a szervezet hormontermelő mechanizmusába, az úgynevezett endokrin rendszerbe, az amerikai Nemzeti Környezet-egészségügyi Intézet szerint összefüggésbe hozhatók a fejlődési, reproduktív, agyi, immunrendszeri és egyéb problémákkal.
Az intézet szerint még a kis mértékű hormonális zavarok is jelentős fejlődési és biológiai hatásokat okozhatnak a CNN cikke szerint. Korábbi kutatások a ftalátokat reprodukciós problémákkal hozták összefüggésbe: gyermekek esetében például nemi szervi rendellenességeket és le nem szálló herét, férfiaknál
alacsony spermaszámot és tesztoszteronszintet alakíthat ki
a vegyi anyag. Korábbi tanulmányok a ftalátokat a gyermekkori elhízással, asztmával, szív- és érrendszeri problémákkal és rákos megbetegedésekkel is összefüggésbe hozták.
"Ezeknek a vegyi anyagoknak priusza van, és ha együtt tekintünk minden velük kapcsolatos bizonyítékra, az aggasztó mintázatot ad" – mondta Trasande. Az Amerikai Kémiai Tanács szerint ugyanakkor a tanulmány komoly része bizonyíthatóan pontatlan. Hibaként róják fel, hogy a tanulmány az összes ftalátot egy csoportba sorolta és nem említette, hogy az iparág szerint a nagy molekulasúlyú ftalátok alacsonyabb toxicitásúak, mint a többi ftalát.
Kozmetikum, mosószer, burkolat: mindenhol ott van
A ftalátokat gyakran mindennapos vegyi anyagoknak nevezik, mert nagyon elterjedtek, olyan termékekhez adják hozzá őket, mint a PVC vízvezetékek, padlóburkolatok, eső- és foltálló termékek, orvosi csövek, kerti tömlők és egyes gyermekjátékok. Hatásukra a műanyagok rugalmasabbá és nehezebben törhetővé válnak.
Gyakori expozíciót jelent még mindezen túl a ftalátok élelmiszer-csomagolásban, mosószerben, ruházatban, bútorokban és autóipari műanyagokban való felhasználása. A ftalátokat olyan testápolási cikkekhez is hozzáadják, mint samponok, szappanok, hajlakkok és olyan kozmetikumok, amelyeknél fontos, hogy az illatanyagok tovább tartsanak.
Az emberek akkor kerülnek kapcsolatba a vegyi anyaggal, amikor szennyezett levegőt lélegeznek be, vagy olyan ételeket esznek vagy isznak, amelyek érintkeztek a műanyaggal.
"A gyerekek sok mindent megérintenek, majd a szájukba veszik a kezüket. E kézből szájba viselkedés miatt a porban lévő ftalátrészecskék nagyobb kockázatot jelenthetnek a gyermekek számára, mint a felnőttek számára" – állítja a CDC.
Pillanatképet nyújt a vizsgálat
Az új tanulmány több mint ötezer 55-64 év közötti felnőtt vizeletének ftalát-koncentrációját mérte, majd összehasonlította a szinteket a korai halálozás kockázatával. A kutatók figyelembe vették a már meglévő szívbetegségeket, a cukorbetegséget, a rákot és más gyakori betegségeket, a rossz étkezési szokásokat, a fizikai aktivitást és a testtömeget, valamint más ismert hormonromboló anyagok, például a biszfenol A vagy BPA szintjét is, ezek alapján alakult ki egy pillanatkép.
Annak megismeréséhez, hogy a ftalátok pontosan hogyan hathatnak a szervezetre, egy szabványszerű, kettős vak, randomizált klinikai vizsgálatra van szükség, mondta az eredmények kapcsán Trasande, egy ilyen vizsgálat azonban soha nem fog elkészülni, mert nem választhatunk ki véletlenszerűen embereket azért, hogy potenciálisan mérgező vegyi anyagoknak legyenek kitéve.
"Azt már tudjuk, hogy a ftalátok összezavarják a férfi nemi hormon, a tesztoszteron működését, amely a felnőttkori szív- és érrendszeri betegségek előrejelzője. És azt is tudjuk, hogy ezek a kitettségek hozzájárulhatnak több, a halálozással összefüggő állapothoz, például az elhízáshoz és a cukorbetegséghez" – mondta Trasande.
Trasande szerint mindezek miatt érdemes kerülni a műanyagokat, nem szabad mikrohullámú sütőbe vagy mosogatógépbe tenni azokat, mivel hő hatására bélésük lebomolhat, így könnyebben felszívódhatnak. Javasolja, hogy főzzünk otthon, és minél jobban kerüljük el a feldolgozott élelmiszereket is.