Az intenzív tüzek, köztük a Földközi-tenger, Észak-Amerika és Szibéria forró pontjain keletkezett tüzek több mint 2,7 milliárd tonna szén-dioxidot bocsátottak ki a nyáron. Júliusban és augusztusban is havi rekordot döntött a tüzekből fakadó károsanyag-kibocsátás. A júliusi kibocsátás több mint fele az észak-amerikai és szibériai tüzeknek tudható be.
Európában a mérési adatok feljegyzésnek kezdete óta
az idei volt a legmelegebb nyár,
és a Földközi-tenger térségében is megdőlt a hőmérsékleti rekord, akárcsak az Északi-sarkvidék és Kanada egyes részein.
Az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozás miatt a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá és intenzívebbé válnak, a szárazság és a hőhullámok pedig idén a Földközi-tenger térségében számos erdőtüzet okoztak, nagy mennyiségű füstszennyezést bocsátva ki.
Az Északi-sarkvidéken - amely 2000 óta több mint kétszer olyan gyorsan melegedett, mint a bolygó többi része - június és augusztus között 66 millió tonna szén-dioxid került a légkörbe a Copernicus szolgálat adatai szerint.
Mark Parrington, az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központhoz tartozó Copernicus vezető tudósa és erdőtűzszakértője közleményében kiemelte, hogy a nyáron megfigyelt erdőtüzekkel kapcsolatban a számuk, az érintett területek nagysága, a tüzek intenzitása és elhúzódása is szokatlan volt.
Az északkelet-szibériai Jakutföldön például június óta égtek az erdőtüzek,
és csak augusztus végén kezdtek visszahúzódni, egyes tüzek pedig még szeptemberben is folytatódtak - mondta Parrington.
Eközben Kanada egyes részein, a csendes-óceáni térség északnyugati részén és Kaliforniában június vége, július eleje óta nagy kiterjedésű erdőtüzek pusztítanak.
Parrington magyarázata szerint a globális felmelegedés miatt aszályosabb és melegebb időjárás fokozza a tűzveszélyt. A szakember figyelmeztetett arra, hogy az elkövetkező hetekben is további tüzek várhatóak, az Amazonas vidékén és Dél-Amerikában is.