Popkulturális ábrázolásokban már kőkorszaki őseink is szőrbe burkolóznak, de a valóságban meglehetősen keveset tudunk arról, mit viseltek a régmúltban az emberek. A szőr, a bőr és más természetes anyagok lebomlanak az idő során, főleg, ha ez az idő százezer éves messziségből indul. A kutatók ugyanakkor Marokkóban 62, bőrpuhításra és kikészítésre használható eszközre bukkantak, melyek az ember ruhaviselésének legrégebbi emlékei lehetnek.
"Nem számítottam rá, hogy ilyesmit találunk. Eredetileg azért kezdtem el tanulmányozni ezt a leletegyüttest, hogy az állati csontokat vizsgálva rekonstruáljam az emberi táplálkozást" – mondta Emily Yuko Hallett, a Max Planck Intézet emberi történelemtudományi pánafrikai evolúciós kutatócsoportjának posztdoktori kutatója.
"Amikor átnéztem a 12 ezer állati csontból álló leletegyüttest, észrevettem ezeket a csontokat, amelyeknek egészen meglepő alakjuk volt: nem természetes. Csillogtak, fénylettek, barázdák vagy karcolások voltak rajtuk" – mondta Hallett, aki az iScience című folyóiratban csütörtökön megjelent, az eredményekről szóló tanulmány egyik szerzője. Ellentétben azokkal a csontokkal, amelyeket egy állat húsának elfogyasztása után eldobnak,
az emberi kéz által használt csontok kifényesednek.
A barlangban más csontokon is talált olyan vágásnyomokat, amelyek arra utalnak, hogy az ott élő emberek húsevő állatok, például homoki róka, aranysakál és vadmacska bőrét távolították el a szőrme felhasználására. A szarvasmarhaszerű állatok csontjain másfajta nyomokat talált, ami arra utal, hogy húsuk feldolgozására használták fel őket.
Igen régóta hordhat az ember ruhát
Nehéz megfejteni, pontosan mikor kezdett az ember ruhát hordani. Nagyon valószínű, hogy a korai emberek, például a neandervölgyiek, akik hideg éghajlaton éltek jóval a Homo sapiens megjelenése előtt, ruházatot viseltek, hogy megvédjék magukat a szélsőséges időjárástól, de erre nincs sok bizonyíték. Tetveken végzett genetikai vizsgálatok azt mutatták ki, hogy a ruházatban előforduló tetvek legalább 83 ezer évvel ezelőtt, de lehet, hogy már 170 ezer évvel ezelőtt elváltak az emberi fejtetvek őseiktől, ami arra utal, hogy
az emberek már az Afrikából való nagyobb vándorlások előtt is viseltek ruhát.
Hallett szerint az elefántcsontból készült 98 darab, nemrég Olaszországban felfedezett, 400 ezer éves szerszám egyikét, bőr simítására használhatták a neandervölgyiek. A szemes tűk jóval később, körülbelül 40 ezer évvel ezelőtt bukkannak fel a régészeti feljegyzésekben.
A külcsín is fontos lehetett
A Hallett által felfedezett marokkói csontszerszámok alakja spatulaszerű, kötőszövet eltávolítására használhatták őket.
Hasonló csontszerszámokat még ma is használnak egyes bőrművesek.
"Az emberek azért szeretik ezeket az eszközöket használni, mert nem szúrják át a bőrt, így az ép marad" – mondta.
A csonteszközöket a Contrebandiers-barlangban találták Marokkó Atlanti-óceáni partvidékén. Hallett elmondta, hogy 120 ezer évvel ezelőtt itt az éghajlat enyhe lehetett, akárcsak most, ami felveti annak lehetőségét, hogy a ruhák nemcsak a védelmet szolgálták, hanem esztétikai igényeket is kielégíthettek.