Négylábú, prehisztorikus bálna maradványaira bukkantak több mint egy évtizede az egyiptomi Líbiai-sivatagban. A legújabb vizsgálatok megállapították, hogy egy korábban ismeretlen, új fajról van szó, amely a modern kori bálna őse, vélhetően 43 millió éve élt.
A szárazföldön és vízben is élő állat remek vadász lehetett - véli Hesam Szallam, a kutatást végző csapat vezető paleontológusa. Az ehhez szükséges tulajdonságai kiemelték a többi bálnafosszília közül.
A fosszíliát 2008-ban találták egyiptomi környezetvédők egy olyan területen, amelyet évmilliókkal korábban tenger borított. A tudósok azonban csak nemrég közölték megállapításukat, miszerint egy új fajról van szó.
Szallam elmondta: csapatával csak 2017-ben álltak neki a vizsgálatoknak, mert a legjobb és legtehetségesebb egyiptomi régészeket akarta összegyűjteni a feladatra.
"Ez az első alkalom a gerincesekkel foglalkozó egyiptomi paleontológia történelmében, hogy egy egyiptomi csoport vezeti egy új faj, egy négylábú bálna dokumentációját" - mondta a tudós.
A maradványok új információval szolgáltak a bálnák evolúciójáról, arról, hogyan váltak növényevő szárazföldi állatokból húsevő, kizárólag vízben létező élőlényekké. Az átalakulás nagyjából 10 millió év alatt játszódott le a Proceedings of the Royal Society című tudományos lapban közölt tanulmány szerint.
A leletre az Egyiptomban lévő, Nyugati-sivatagnak is nevezett terület az úgynevezett Bálna-völgyről vagy Vádi al-Hitanról ismert: ez a turistalátványosság az ország egyetlen olyan természeti világöröksége, ahol prehisztorikus bálnafajok maradványait találták.
Az újonnan azonosított lény a Protocetidák családjához tartozik. Ezek a félig vízi állatok 59-34 millió évvel ezelőtt éltek: jártak a szárazföldön, de vadásztak is a vízben.
"Ez a korai bálnák egyik újabb faja még abból az időből, amikor még négy lábbal rendelkeztek" - mondta Jonathan Geisler, a New York-i Műszaki Intézet szakértője.