Városklimatológia – hivatalosan így hívják azt a kutatást, amit az ELTE Meteorológiai Tanszéke végez húsz éve. Ehhez többféle információt is felhasználnak, például a NASA két műholdját; ezen és a saját méréseken alapuló megfigyelések szerint akár már májusban 40 Celsius-fokos lehet délben a belvárosban az árnyékmentes, aszfaltozott felszínek hőmérséklete – mondta az InfoRádiónak Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének oktatója.
A szakember arra is kitért, hogy
nappal több mint 10 fokos eltérések is vannak Budapesten
a belvárosi területek és a ferihegyi repülőtér környéke vagy a budai hegység között. Az éjszakai órákban a hőmérsékleti különbség kisebb mértékű, de akkor is tapasztalható néhány fokos eltérés, és szintén melegebbek a mesterséges burkolatokkal fedett területek.
A kutatás szerint az elmúlt húsz évben nem a városi építkezések hatása befolyásolta csak az egyre melegebb levegőt a városon belül, hanem az időjárás alakulása is. A szakember elmondása szerint
azokon a nyarakon, amikor a magasabb hőmérsékletek a nyár végére esnek, nem akkora a különbség, mint amikor a hőség a nyár elején jelentkezik.
Előbbi esetében ugyanis sokkal magasabb még a talaj relatív nedvességtartalma, a párolgás pedig hűti a városon kívüli felszín energiaháztartását, csökkentve a hőmérsékletet – magyarázta Pongrácz Rita.
Városon belül nincsen közvetlen kapcsolat a talajjal, mert a mesterséges felszínek, az aszfalt és a térkövek nem engedik át a nedvességet, így párolgással nem tudja hűteni a levegőt a talaj. A városi felmelegedést azzal lehetne csökkenteni a szakértők szerint, ha több lenne a növény, a park, a vízfelület, ugyanis fontos hűtő szerepük van a melegben. Illetve az építőanyag-használattal is lehet befolyásolni, hogy kisebb legyen a felmelegedés, mivel vannak ezek között olyanok, amelyek kevésbé nyerik el a hőt.