Az Indiában már jóváhagyott oltás DNS-szálakat használ az immunrendszer SARS-CoV-2 vírus elleni felkészítésére. A bőrbe injekció nélkül beadható ZyCoV-D a klinikai vizsgálatok során 67 százalékos védelmet nyújtott a tüneteket okozó koronavírusos megbetegedés ellen, valószínűleg már ebben a hónapban elkezdik használni Indiában. A hatékonyság nem különösebben magas sok más vakcinához képest, a kutatók szerint jelentős a tény, hogy DNS-vakcináról van szó – írja a Nature.
Peter Richmond, a perthi Nyugat-Ausztráliai Egyetem gyermekimmunológusa szerint a vakcinának adott engedély bizonyítja, hogy a DNS-oltások is működnek és segíthetnek a világjárvány megfékezésében. "Fontos előrelépés ez a koronavírus teljes legyőzéséért folytatott küzdelemben, mert megmutatja, hogy van egy újabb típusú oltóanyag, amelyet felhasználhatunk" – fogalmaz.
Az oltások jövője
Koronavírus elleni DNS-vakcinák közül világszerte közel egy tucat tart a klinikai vizsgálatok szakaszában és legalább ugyanennyi van a fejlesztés korábbi szakaszában. DNS-vakcinákat számos más betegség ellen is fejlesztenek.
"Ha sikeresnek bizonyulnak, ez valóban a vakcinológia jövője, mivel könnyen előállíthatók" – mondja Shahid Jameel, az indiai Sonipatban található Ashoka Egyetem virológusa.
David Weiner, a pennsylvaniai Philadelphiában található Wistar Intézet Oltóanyag- és Immunterápiás Központjának igazgatója szerint az RNS- és DNS-technológiák azért kerülhettek előtérbe a koronavírussal szembeni küzdelemben, mert gyorsan volt szükség hatékony oltásokra. Az RNS-vakcinák gyorsabban mutattak erős immunválaszt a klinikai vizsgálatokban és mára már több százmillió emberhez juttatták el világszerte a Pfizer és a Moderna révén. A DNS-vakcináknak azonban számos előnye van, mivel
könnyebben előállíthatók és stabilabbak, mint az mRNS-vakcinák,
amelyeket jellemzően nagyon alacsony hőmérsékleten kell tárolni.
DNS-ből mRNS lesz
A ZyCoV-D-t az indiai Zydus Cadila gyógyszeripari vállalat fejlesztette ki, a 12 év fölöttiek körében augusztus 20-án kapott engedélyt indiai felhasználásra. A 67 százalékos hatékonysági adat a több mint 28 ezer résztvevővel végzett vizsgálatokból származik, amelyek során a beoltott csoportban 21, míg a placebót kapók körében 60 koronavírusos tünetet mutató esetet észleltek.
Körkörös DNS-szálakat, úgynevezett plazmidokat tartalmaz, amelyek a SARS-CoV-2 tüskefehérjét, valamint a gén bekapcsolására szolgáló promóterszekvenciát kódolják. A sejtmagba jutva mRNS-sé alakulnak, amely a citoplazmába jut, és ott magává a tüskefehérjévé fordítódik le. Az immunrendszer ezután választ ad a fehérje ellen, és olyan testre szabott immunsejteket termel, amelyek képesek a jövőbeli fertőzések eltávolítására. A plazmidok általában hetek-hónapok alatt lebomlanak, de az immunitás megmarad.
Weiner szerint mind a DNS-, mind az mRNS-vakcinákat a kilencvenes évek óta fejlesztik.
A DNS-vakcinák számára az a kihívás, hogy egészen a sejtmagig kell eljutniuk, ellentétben az mRNS-vakcinákkal, amelyeknek csak a citoplazmáig kell eljutniuk – mondja Jameel. A DNS-vakcinák sokáig nehezen tudtak erős immunválaszt kiváltani a klinikai vizsgálatokban, ezért eddig csak állatokban, például lovakban volt engedélyezett alkalmazásuk.
Rendhagyó beadási mód
A ZyCoV-D-t a bőr alá, nem pedig mélyen az izomszövetbe adják be. A bőr alatti terület gazdag immunsejtekben, amelyek felfalják és feldolgozzák az idegen tárgyakat, például a vakcinarészecskéket. "Ez segít abban, hogy a DNS sokkal hatékonyabban rögzüljön, mint az izomban" – mondja Jameel. Szokatlan módon a vakcinát egy tű nélküli, a bőrhöz nyomott eszközzel juttatják be, amely finom, nagynyomású folyadékáramot hoz létre, ez átszúrja a felszínt, és kevésbé fájdalmas, mint az injekció. Nehezíti ugyanakkor használatát. hogy
három adag kell belőle,
és hatékonysága is alacsonyabb, mint az mRNS-oltásoké, de tény, hogy azokat még akkor tesztelték, amikor a delta variánst nem ismertük.
A DNS-vakcina engedélyezését kritikák is övezik, mivel a legkésőbbi státuszú klinikai vizsgálatok teljes eredményét nem hozták nyilvánosságra: a gyártó szerint a vizsgálat még tart, és hamarosan közreadják eredményeit.
Más DNS-vakcinákon jelenleg is dolgoznak Amerikában és Japánban is: ezek már kései fázisú klinikai kísérleteken bizonyítanak. Dél-Korea és Thaiföld is dolgozik még ilyen vakcinán, de ezek még a kísérletsorozat elején állnak. Richmond úgy véli, egyre több DNS-oltás születik még a jövőben.
"Ez egy nagyon izgalmas időszak a genetikai technológiák számára. Végre lehetőséget kaptak arra, hogy megmutassák, mire képesek" – mondja.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!