A tudósok szerint ez arra utal, hogy évszázadokkal Velence ötödik századi alapítása előtt már jelentős települések lehettek a környéken.
Az ókori Római Birodalom idején a Velencei-lagúnának mára víz alá került nagy területei szárazföldön is megközelíthetőek voltak. A lagúna szigetein és vízi útjain római kori leleteket találtak. Az azonban még nem derült ki pontosan, hogy milyen tartós emberi települések voltak a környéken - számolt be róla a heritagedaily.com portálon megjelent írás.
A régészeti programban dolgozó Fantina Madricardo és kollégái a lagúna fenekére leszállva szonárral
12 egykori építményt fedeztek fel,
amelyek északkeleti irányban, 1140 méter hosszan helyezkednek el a lagúna Treporti-csatorna néven ismert területén. Az építmények 2,7 méter magasak és 52,7 méter hosszúak. Emellett a Treporti-csatorna korábbi feltárásai közben a római utak burkolóköveikhez hasonló kövek kerültek elő, ami arra utal, hogy az építmények egy római út mentén helyezkedhetnek el. A kutatók egy nagyjából négy méter magas és 135 méter hosszú szerkezetet is felfedeztek a Treporti-csatornában. Méretei és a máshol feltárt építményekhez való hasonlósága alapján valamiféle kikötői építmény, talán dokk lehetett.
A korábbi geológiai és modellezési adatok azt mutatják, hogy az út egy homokos gerincen húzódik, amely a római korban a tengerszint felett volt, de mára a lagúnába merült.
Az eredmények azt jelenthetik, hogy a római korban állandó település lehetett a Treporti-csatorna helyén. A szerzők úgy sejtik, hogy az út az olaszországi Veneto régió római kori útjainak szélesebb hálózatához kapcsolódhatott, és feltehetőleg utazók, hajósok használhatták a mai Chioggia város és a Velencei-lagúna északi része között.