Hogy be kell-e oltani a világon a lehető legtöbb embert, már rég nem kérdés, hanem szükségesség: főként a legveszélyeztetettebbeknek immunitással kell rendelkezniük az új koronavírussal szemben. Ez oldhatja csak meg az egészségügy túlterheltségének problémája mellett az új variánsok keletkezése által kialakított helyzetet is, a világot azonban élesen megosztja ma az oltás. Miközben az USA lamentálhat azon, pontosan mihez kezdjen a feleslegesnek tűnő adagokkal, addig India, Nepál, a Dél-afrikai Köztársaság és Dél-Amerika járványkitörésekkel és rengeteg emberéletben mérhető veszteséggel küzd.
Hosszú még az út
Az Our World In Data adatai szerint 1,98 milliárd adag vakcinát adtak be eddig világszerte, de a Föld lakossága 7,7 milliárd fő, és a legtöbbeknek két adagra van szüksége ahhoz, hogy védett legyen, így akad még bőven feladat. Bár nem tudhatjuk, a közel kétmilliárd adag által pontosan hány embert sikerült már teljesen védetté tenni, az tény, hogy az oltások 38,5 százaléka
a világ lakosságának 16 százalékához került.
Az ABC News cikke a koronavírus elleni oltások fél évének történelemével kapcsolatosan megjegyzi: a kezdettől kéz a kézben járt siker és kudarc is a vakcinákkal kapcsolatosan.
Kis és nagy országok egyaránt vannak a gyorsan és sikeresen immunizálók, valamint a lemaradók között. Izrael lakossága 59,3 százalékát oltotta már be, a Kajmán-szigetek 59 százalékot, míg a Bermudákon 53,8 százalék ez az arány. Gibraltáron 114 százalék fölötti a ráta annak köszönhetően, hogy spanyol vendégmunkásoknak is jutott oltóanyag. Eközben olyan országok, mint India vagy Kanada, 6 százalék alatti eredményt írhatnak mindössze jóvá.
A vakcinanacionalizmus a baj
Szakértők szerint sokféle oka van az egyenlőtlenségeknek. A vakcinák elérhetősége és egyenlőtlen eloszlása az egyik, de ezen túl ott vannak a logisztikai nehézségek, az oltásellenesség, a kormányok döntése afelől, hogy nem tekintik prioritásnak az immunizálást, de a keresletet alulmúló kínálat és az engedélyeztetés nehézségei is felsorolhatók. A WHO vezetője, Tedrosz Gebrejeszusz a vakcinanacionalizmust okolja főként az oltások egyenlőtlen eloszlásáért: azt mondja, a gazdag országok mindenek feletti célként tűzték ki maguk elé saját lakosságuk beoltását, ezért más nemzetek kárára kötöttek önálló megállapodásokat a gyártókkal.
Amesh Adalja, a Johns Hopkins Egyetem egészségbiztonsággal foglalkozó kutatója szerint ez várható volt: tudni lehetett, hogy nem fogják mindenhol ugyanakkor elérni az oltásokat, a helyzetet ugyanakkor a kiviteli korlátozások még tovább rontották. Az EU akadályozza a kivitelt addig, amíg saját igényei nincsenek kielégítve, Indiából sem lehet most érdemi mennyiségű vakcinát kihozni, de a valóságban talán az a legnagyobb előny egyes országok esetében, hogy van vakcinagyártási kapacitásuk, míg másoknak nincsen.
"Nem lehet diplomatikusan fogalmazni: a világ oltóanyagainak többségét gyártó és megvásárló országok egy kis csoportja irányítja a világ többi részének sorsát"
- mondta Tedrosz Gebrejeszusz a szervezet május 24-i éves egészségügyi világgyűlésén tartott nyitóbeszédében.
Jöhetnek a mutánsok
A lassan haladó immunizálásban pedig komoly veszély rejlik. A vírus mutálódik és új törzseket hoz létre, amelyek olyan veszélyt jelenthetnek, mint amilyet Brazília és India az összeomlás szélén álló egészségügyi rendszerével most is megél.
A magasabb átoltottsággal rendelkező államoknak nemcsak humanitárius, hanem önös okokból is figyelniük kellene, mi történik másutt:
bármikor felbukkanhat egy olyan mutáns, amelynek a jelenlegi vakcinák adta védettség nem jelent semmit sem. A pandémiából egyetlen kivezető út minél több ember beoltása.
A több oltással rendelkező országokban különböző módszerekkel, vakcinalottóval, egyéb előnyök ajánlásával lehet az embereket az oltásra motiválni, illetve érdemes a lehető legtöbb típusú helyszínre eljuttatni az oltást, minél közelebb vinni azt az emberekhez. Felmerült az oltások szabadalmi jogának felfüggesztése is, melyet az USA támogat, de az EU és Nagy-Britannia nem. A fejlődő országokba ugyanakkor mindenképp sokkal több oltás kellene, ami jelenleg a COVAX-programon keresztül még nem oldódott meg.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!