A Vuhanban található intézmény a legmagasabb biológiai biztonsági szintű laborok közé tartozik: az ilyen létesítményeket úgy hozzák létre, hogy azokban biztonságosan lehessen dolgozni a legveszélyesebb baktériumokkal és vírusokkal, amelyekre ismert gyógymód jelenleg nem létezik. A HVAC-szűrőrendszereknek köszönhetően a laborokat nem tudja patogén elhagyni a kivezetett levegővel, a szennyvizet vagy kémiai úton tisztítják meg, vagy nagyon magas hőmérsékletűre melegítik, hogy ne maradhasson bennük életben semmilyen kórokozó.
A magasan képzett kutatók teljes védőfelszerelésben lépnek csak be az ilyen laborokba, melyekből Gregory Koblentz, a George Mason Egyetem Biodefense Graduate Programjának igazgatójának nemrég készített összeállítása szerint 59 működik a világon.
"Nincsenek kötelező érvényű nemzetközi szabványok a kórokozókkal kapcsolatos biztonságos és felelősségteljes munkára" - áll a jelentésben.
Kivédhetetlen az emberi hiba
Ezt nem túl megnyugtató dolog tudni, ahogyan azt sem, hogy
balesetek mindig is történtek és történni is fognak,
ugyanakkor gyakoribbak az alacsonyabban kategorizált laboratóriumokban, mint ezekben a toplétesítményekben, írja a MedicalXpress.
A humán H1N1-vírus, amely az 1918-as spanyolnátha-járványt okozta, 1977-ben kiszabadult a Szovjetunióban és Kínában is, majd világszerte elterjedt. 2001-ben egy amerikai labor mentálisan beteg alkalmazottja anthraxspórákat küldött ki levélben Amerika-szerte található címzetteknek, ezzel öt embert megölve. 2004-ben két kínai kutató volt kitéve a SARS-nak laborkörülmények közt, a fertőzést pedig másoknak is átadták, ami egy ember életét követelte. 2014-ben pedig az FDA egy irodájának költöztetése során bukkantak rá himlővírust tartalmazó fiolákra.
Az ilyen esetek hetven százalékában emberi hiba okozza a bajt.
Nem tudni, mivel kísérleteztek
A vuhani lehetséges kiszivárgást vita övezi: egyelőre nem tudni, hogy a laborban
olyan kísérleteket végeztek-e, amelyek során vírusokat fertőzőbbé, halálosabbá vagy az immunitást és kezelést inkább kikerülővé tesznek:
mindezt azért tehették, ha így történt, hogy sikeresebben fejleszthessenek rájuk gyógymódot. Az ilyen típusú kísérleteket nem tartja hasznosnak a teljes tudóstársadalom: Marc Lipsitch harvardi epidemiológus attól tart, hogy ha egy ilyen patogén megfertőz egy labordolgozót, akkor nemcsak megöli őt, de pandémiát is okoz.
"Ilyen kutatásra nincs szükség, és ezek nem is járulnak hozzá gyógyszerek vagy vakcinák kifejlesztéséhez" - teszi hozzá Richard Ebright molekuláris biológus a Rutgers Egyetemről, aki az ilyen jellegű kutatások egyik leghatározottabb ellenzője. Az USA egy ideig ilyen kutatásokat nem is támogatott, majd eseti megfontolás tárgyává tette azok finanszírozást. Amerika Kínában is finanszírozott koronavírus-kutatásokat, de tavaly év végén egy nonprofitnak arra is adott pénzt, hogy egy esetegese vuhani laborbalesetet kivizsgáljon.
A terroristák is figyelhetnek
Egy másik aspektus is aggasztó lehet: a BBC cikkében Hamish de Bretton-Gordon ezredes arra utalt, hogy most, amikor láttuk, mire lehet képes egy potenciálisan laborból kiszabadult vírus,
akár terroristák célpontjaivá is válhatnak a laborok.
"Sajnos életem nagy részét olyan helyeken töltöttem, ahol olyan kormányok vannak, amelyek ártani akarnak másoknak. Úgy gondolom, hogy ezek a laboratóriumok nyílt célpontot jelentenek a terroristák számára, rajtunk múlik, hogy a lehető legnehezebbé tegyük számukra a dolgukat" - mondta.
A szakember azt is hozzátette, a vuhani négyes kategóriájú labor, eggyel alatta, a hármas kategóriában pedig már nem több tucatnyit találunk világszerte, hanem 3000 darabot. Irán, Szíria és Észak-Korea területén is található ilyen létesítmény, amelyben bizony az új koronavírushoz hasonló veszélyesség patogénekkel is dolgoznak.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!