"Az a foszformennyiség, amelyet a horgászok ma az etetőanyagokkal a tóba juttatnak, fele vagy közel akkora mennyiség, amitől csak sok milliárd forintért lehetne megóvni a Balatont" - vélekedett Istvánovics Vera a Hírbalaton.hu portálnak adott interjújában.
Az MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagja Nagy István agrárminiszter minapi nyilatkozatára reagált e szavakkal, a tárcavezető szerint ugyanis a horgászok nem befolyásolják érdemben a tó vízminőségét az etetőanyaggal.
A kutató üdvözölte, hogy a horgászturizmusért is felelős Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. finanszírozott egy ilyen, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézettel (BLKI) közös kutatási projektet, és hogy a kutatási jelentést nyilvánosságra is hozták.
Ebből kiemelte, hogy
évente több mint 2000 tonna, azaz 100 konténernyi etetőanyagot, és ezzel 8 tonna foszfort szórnak a horgászok a Balatonba.
A tó teljes éves foszforterhelését a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatáság átlagosan évi 165 tonnára teszi, de Istvánovics Vera kidolgozott egy új számítási módot, mert a jelenlegi szerinte nem eléggé pontos; a balatoni foszforterhelésen belül csak a Zalán át érkezőről léteznek jelenleg pontos adatok, ami annak köszönhető, hogy a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatáság 1976 óta naponta méri a folyó torkolati terhelését. Ezen adatok szerint a legnagyobb befolyó, a Zala száraz években 8-11 tonna foszfort szállított a Balatonba, a rendkívül csapadékos 2010-ben viszont közel 48 tonnát.
A BME Víziközmű és Környezetmérnöki Tanszéke 2003-ban 20 évre visszamenően becsülte a Balaton foszforterhelését. Az eredmények szerint
a tó teljes foszforterhelése a csapadékviszonyoktól függően 3-6-szor akkora volt, mint a Zalán át bejutó foszformennyiség.
Ezek alapján ma a Balaton teljes foszforterelése inkább csak évi 80 tonnára becsülhető – jelentette ki Istvánovics Vera. Ebből következik, hogy a horgászok által bedobált foszfor sokkal nagyobb arányú az egész foszformennyiséghez képest.
Azt azért egyértelműsíti, hogy nem a horgászok okozták a 2019-es algacsúcsot, "de az nagyon könnyen lehet, hogy az olyan parti, a medence aljáról felszínre kerülő algagyep-felszakadozásokat, mint amilyet Almádiban tapasztaltak tavaly, részben a Balatonba szórt szervesanyag okozza".
Istvánovics Vera sürgetőnek tartja az etetőanyagok használatának szabályozását is.