Miért hat egyesekre ösztönzőleg a távmunka, másokra viszont pont ellenkezőleg? Ezt vizsgálta Stephen Bevan, a Lancasteri Egyetem foglalkoztatástudományi intézetének HR kutatás-fejlesztési vezetője – írta a Conversationben megjelent cikk alapján a Qubit.
1085 válaszadót kérdeztek arról, milyen volt a teljesítményük a home office-ban. A Work After Lockdown projekt keretében elvégzett felmérésben a közgazdászok által használt mércével mérték a produktivitást, vagyis az egy óra alatt megtermelt termék vagy szolgáltatás értékét vették figyelembe. Emellett arról is kérdezték őket, mennyire érezték magukat termelékenynek a szokásos, lezárások előtti munkahelyi teljesítményükhöz képest.
A válaszadók 54 százaléka úgy látta, hogy kevéssel vagy sokkal több munkát tudott elvégezni egy óra alatt, mint annak előtte. Azokkal együtt, akik úgy gondolják, hogy nagyjából a munkahelyi teljesítményüket hozzák otthon is, már csaknem 90 százalék azoknak az aránya, akiknek a munkahatékonysága ugyanazon a szinten maradt, vagy javult is az irodaihoz képest.
A Cardiffi Egyetem és a Southamptoni Egyetem tavalyi elemzése is hasonló eredményt hozott. Az otthonról dolgozók többsége e felmérés szerint is legalább annyira termelékeny volt, mint a lezárások előtt, és 88 százalékuk mondta, hogy szeretne a jövőben is inkább home office-ban maradni legalább részlegesen.
A válaszadók
- 41 százaléka nyilatkozta, hogy ugyanannyi munkát képes elvégezni, mint fél évvel korábban,
- 29 százalékuk pedig még hatékonyabbnak is érezte magát.
- 30 százalék volt azoknak az aránya, akik viszont úgy érezték, hogy csökkent a termelékenységük.
Egy másik kutatás eredményei arra utalnak, hogy a megnövekedett termelékenység az önálló munkaszervezésnek is köszönhető: a résztvevők kevesebb időt töltöttek mások kéréseinek teljesítésével, illetve olyan feladatokkal, amelyeket fárasztónak találtak, így az értekezletekkel, de nőtt az általuk is fontosnak vélt feladatok gyakorisága és a kapcsolattartás külső ügyfelekkel.
Stephen Bevan és munkatársai a résztvevők mentális állapotát is vizsgálták a WHO ötfokozatú indexét használva. Az eredmények egyértelmű összefüggést mutattak a jobb mentális egészség és a nagyobb otthoni termelékenység között. A magukat leginkább produktívnak érző dolgozók mentális egészség pontszámai kétszer olyan magasak voltak, mint azoké, akik a legkevésbé érezték magukat hatékonynak.
Kiderült az is, hogy azok közül, akik a lezárások idején home office-ban dolgoztak, sokan olyan mentális egészséget érintő problémákkal küzdöttek, mint az elszigeteltség, az anyagi gondok, egy családtag ápolása, az otthoni iskoláztatás megszervezése vagy egészségügyi gondok. Ha a cégek hosszabb távon is kísérleteznének a távmunkával, és fenn kívánják tartani a dolgozók termelékenységét, megtérülnének a munkavállalók pszichikai jóllétét célzó befektetések.
A felmérés szerint öt tényező segíti elő, hogy a dolgozó a WHO skálája szerint jó mentális egészségnek örvendjen távmunka közben:
- ha nem kínozzák fizikai tünetek,
- ha annyi ideig dolgozik, amennyit a szerződése előír,
- ha gyakrabban kapcsolatba lép a főnökével,
- ha elégedett a munka-magánélet egyensúllyal az életében,
- ha extrovertáltnak tartja magát
Fontos megjegyezni azt is, hogy felmérésben is a válaszadók 73 százaléka azt mondta, a jövőben a hibrid munkavégzést részesítené előnyben, vagyis aszerint választaná meg a munkavégzés helyét, hogy éppen milyen feladata van. Ezt az átállást azért is érdemes jól megválasztani, hogy a dolgozók mentális egészségét se veszélyeztessék a cégek.