A koronavírus-fertőzésen átesett kismamák bár erős semlegesítő antitesteket termelnek, magzataik nem feltétlenül kapják meg ezeket – derül ki a MedicalXpress cikkéből. Az Emory Egyetem kutatásának tanúsága szerint az anyai vérminták 94 százaléka tartalmazta az antitesteket, viszont a köldökzsinórvérben mindössze 25 százalék esetében tudták kimutatni a jelenlétüket.
Azt is megvizsgálták, hogy volt-e jelentősége annak, hogy a fertőzés idején a kismama terhességének melyik szakaszában járt, illetve hogy milyen típusú tünetek milyen intenzitással jelentek meg nála a betegség ideje alatt. Úgy találták, egyik faktor sem hat a semlegesítő antitestek jelenlétére, azaz
nem kell súlyos betegségnek kialakulnia ahhoz, hogy antitestek termelődjenek, és a teljes terhesség időtartama alatt védettséget adnak az anyának
attól függetlenül, hogy mikor kapta el a betegséget.
Naima Joseph, a kutatás egyik vezetője szerint azt még vizsgálni kell, hogy eredményeiknek milyen jelentősége lehet a magzati védettség szempontjából. "Lehetséges, hogy az anya aktív vírusfertőzése és az abból következő placentakárosodás csökkenti a semlegesítőképességet" – mondta.
A B-sejtes antitestválasz mellett Vijayakumar Velu immunológus a T-sejtes választ is kutatta. Úgy találta, hogy a segítő T-sejteknek, illetve azok egy alfajának, a B-sejteket antitesttermelésre késztető cTfh-nak, jelentősen alacsonyabb volt a szintje a köldökzsinórvérben, mint az anya vérében.
"A cTfh csökkent jelenléte a köldökzsinórvérben megmagyarázhatja, miért jut át a vártnál kevesebb antitest a placentán" – mondta Velu.
A kutatók szerint eredményeik megerősítik, hogy
az állapotos nőket be kell oltani,
de további kutatásokra van szükség annak megértéséhez, hogy miként működnek az oltások az állapotos nők esetében. A kutatócsoport ezért most már beoltott állapotos nőket keres annak megértésére, hogy másként működik-e esetükben az oltással szerzett immunitás, mint a nem terhes populációban.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!