A határlezárások, a korlátozások és a tengeri és légi szállítás terén tapasztalható fennakadások nem csak a koronavírus elleni küzdelemhez szükséges vagy a betegség diagnosztizálására használható árukat érintették – írja a Nature. A brit egészségügyi szolgáltató, az NHS steril kesztyűk, pipettahegyek és hűtők hiányáról számol be. A kórházakban használt egyik kesztyűtípus iránt megnőtt a kereslet, viszont kevesebbet gyártanak belőle, a csomagolás és a sterilizálás pedig késedelemben van.
Kevés a kísérleti állat is
A kesztyűk iránti kereslet megnövekedése elképzelhetetlen mértékű: 2020 végére 200 milliárd párral növekedett. Eközben az egyik gyártó, a maláj Top Glove azért kellett, hogy egyes üzemeit átmenetileg bezárja, mert túl sok dolgozó kapta el az új koronavírust. De nemcsak tárgyakra kell gondolnunk, amikor laborokkal kapcsolatos hiányról beszélünk – az egyik, állatkísérletekben gyakran használt faj,
a rézuszmajom egyedei közül is kevesebb volt elérhető, mint amennyire szükség lett volna.
A vakcinatesztelésekhez is használt állatok a vadállatok Kínából történő kivitelének tiltása miatt ritkasággá váltak, ami egyes kutatások leállításához vezetett.
Másként dolgoznak
Sebastian Rowe, a Harvard kutatója szerint az ellátási problémák akkor sem oldódtak meg, amikor ő és társai 2020 júniusában visszatérhettek a laborokba. Elmondása szerint ez megváltoztatta azt, ahogyan a laborokban dolgoznak: mielőtt egy kísérletbe belevágnának, azzal kell tölteniük egy napot, hogy ellenőrizzék, meg tudják-e csinálni azt, amit kell, azzal, amijük van a laborban. Victoria Forster kanadai rákkutató arról beszélt, hogy amikor egy őssejtkísérlethez nem talál a pipettáihoz illeszkedő fejet,
hat hetes csúszásba került.
Azt mondja, korábban pár napnál többet soha nem kellett várnia arra, hogy megfelelő eszközei legyenek - most heteket kellett ezzel eltöltenie.
A jelenség természetesen Afrikát sem kerülte el, ahol a kutatók a hiányzó eszközök helyett megpróbáltak házi gyártmányú alternatívákkal dolgozni, kevés sikerrel. Evelyn Gitau kenyai kutató úgy vélekedik: ha nem megfelelő eszközöket bocsátanak rendelkezésükre, az olyan, mintha egyenesen lefújnák a kísérletet. A kialakult helyzet azt is aláhúzza szerinte, milyen veszélyei vannak annak, ha egy ország nem gyárt bizonyos eszközöket, hanem kizárólag behozatalra támaszkodik. A változáshoz ugyanakkor arra is szükség lenne, hogy a gyártási sztenderdek igazán magasak legyenek Kenyában - Gitau azt mondja, ha vírussal dolgozna, biztosan nem kenyai maszkot venne fel.
Cserekereskedelem a laborok közt
Az importfüggőség ugyanakkor nem csak Kenyát érinti: Amerika is szinte kizárólag behozott kesztyűket használ, főként Malajziából érkező termékeket. Hiába nőtt 17 százalékot a tavalyi év első kilenc hónapjában az importált kesztyűk mennyisége, az sem volt elég, pipettaigényükkel pedig az eszközt helyben gyártó cégek nem tudták felvenni a versenyt, kapacitásbővítésük túl alacsony mértéke miatt.
A kialakult helyzetben a laborok amit lehet, újrahasznosítanak.
A centrifugáláshoz használt kémcsövek megfelelő tisztítást követően alkalmasak lehetnek további használatra, a nem steril kesztyűket pedig több napig használják, és összedolgoznak. "Folyton e-mailezünk. Kinek van ebből? Vagy esetleg abból?" - mondja Victoria Forster. Ő is szerzett már pipettafejet egy torontói kutatóval cserélve - azt mondja, a bajtársiasság szép cselekedete volt ez.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!