Az első sikeres teszteken már túl van a CNN cikke szerint az a napelem, amely a Föld bármely pontjára képes lehet majd eljuttatni az űrben gyűjtött energiamennyiséget. A Fotovoltaikus Rádiófrekvenciás Antenna Modul (FRAM) tavaly májusban a Pentagon X-37B nevet viselő drónjának segítségével került az űrbe, a Földet 90 percenként kerüli meg.
A kék fényt használja
A panel célja az, hogy az űrben a lehető legjobban hasznosítsa azt a fényt, amely nem képes átjutni az atmoszférán, így képes a napfénynél is erősebb kék fény energiájának hasznosítására. A kék fény az atmoszférába érve szétszóródik, ez adja az ég árnyalatát. Paul Jaffe, a projekt egyik társfejlesztője szerint a kék fény felfogásával tudnak extra energiához jutni.
A jelenlegi panel mérete hozzávetőlegesen harmincszor harminc centiméteres és 10 wattnyi energiát képes továbbításra létrehozni, ami egy tablet működtetésére elég. Ha azonban nagyobb méretben és magasabb számban küldenek a kutatók belőle az űrbe, az megreformálhatja a mindentől távol eső területek áramellátását.
"Egyes elképzelések szerint az űrből nyerhető napenergia megfelel egy nagyobb erőműben megtermelhetőnek, vagy akár meg is haladhatja azt, így
akár egy teljes város számára elegendő lehet"
– mondta Jaffe.
A mikrohullámé a jövő
Jelenleg a panel energiát tud a földre küldeni, de ha több kilométeres szélességű napelem-antennákká tudják fejleszteni, akkor az már mikrohullámokat tudna a Földre sugározni, amit pillanatok alatt, üzemanyagmentes módon energiává lehet alakítani.
"A napenergia-műholdak egyedülálló előnye más energiaforrásokkal szemben a globális átvihetőség. Küldhetik az áramot Chicagóba, majd egy másodperc töredékével később, ha szükséges, Londonba vagy Brazíliába" – ecsetelte Jaffe.
A projekt kulcsfontosságú komponense a gazdasági megtérülés: ilyen szerkezetek építése eddig túl költséges volt, az árak csak most kezdtek olyan szintre süllyedni, hogy megérje fejleszteni ezeket a megoldásokat. Az, hogy az űrben nincs gravitáció, könnyíti a hatalmas tárgyak ott történő megépítését.
Lassítanak a keringésén
A jelenlegi panel gyorsan kerüli meg a Földet, így kilencven percből negyvenötöt sötétben tölt. A jövőben tervezik, hogy
a panelek keringését a Föld forgásával hozzák szinkronba,
hogy szinte folyamatosan táplálkozhassanak a fényből. Az elvégzett tesztek szerint a panel képes lesz 36 ezer kilométeres magasságban állandó magas hőmérsékleten működni, a következő lépes méretének növelése lehet. Tesztelni kell még az energia Földre küldésének módját is, hogy azt a megfelelő felfogófelületre, és ne máshova sugározza majd a jövendőbeli energiaforrás. Ehhez a panel először próbajelet küld majd, s csak akkor kezdi el a mikrohullámok sugárzását, ha megkapta az arról szóló jelzést, hogy a vevőkészülék a helyén van és készen áll a működésre.
A rosszindulatú felhasználás Chris DePuma, az egyik fejlesztő szerint szinte lehetetlen lenne: ahhoz, hogy valaki olyan antennát építsen, amivel eltéríthető lenne a sugár, űrlézerré változtatva, évek kellenének, ha egyáltalán lehetséges lenne.