Mivel egy kutatóállomáson dolgozó emberek kis csoportjáról van szó, akik normál életvitelük során sem nagyon lépnek kapcsolatba másokkal, a fertőzést sikerült gyorsan izolálni, de így is nagy aggodalmat jelent az, hogy mi történne, ha esetleg az Antarktisz egyedi és már eleve veszélyeztetett vadvilágát is érintené az új koronavírus – olvasható a Phys.org a Conversationtól átvett írásában.
Mind a hét, eddig embereket megfertőző koronavírus zoonózissal, azzal állatról emberre történő terjedéssel került be a köztudatba, de nem zárható ki a fordított zoonózis sem, azaz az, hogy az emberek is megfertőzzenek állatokat. A WHO folyamatosan monitorozza ennek előfordulási lehetőségét, és találtak is már néhány fajt, amelyet elért a SARS-CoV-2:
nyércek, macskafélék, kutyák és menyétek is elkaphatják.
Az, hogy melyik állatot mennyire viseli meg a fertőzés, változó: a macskák megbetegszenek, a kutyák azonban ellenállóbbak.
Diverz élővilág kerülhet veszélybe
Ezek a fent említett fajok nincsenek jelen a kontinensen, van ugyanakkor több mint 100 millió tengeri madár, a világ pingvinfajainak 45 százaléka, a fókapopuláció fele, valamint itt él a bálna- és delfinfajok 17 százaléka is. A cetfélék genetikai állományuk alapján fogékonyak a koronavírusra, míg a fókák és madarak kicsit nagyobb biztonságban vannak.
Az antarktiszi élővilág szakértőinek csoportja szerint a kutatók sokkal nagyobb veszélyt jelentenek közvetlen kapcsolatuk miatt ezekre az állatfajokra, mint a turisták: a kutatóállomások közelében gyakran élnek állatok, akiknek megfigyelése közvetlenebb kapcsolatot is jelent velük, ugyanakkor a turisták is fertőzhetnek, mivel csoportosan látogatják meg például pingvinek lakhelyeit.
Új szabályok kellenek
Természetesen békeidőben is léteznek olyan szabályok, amelyeket az ide érkezőknek be kell tartaniuk: ezek közé tartozik a ruházat megtisztítása látogatás előtt, illetve két élőhely meglátogatása között, valamint az öt méteres távolság betartása az állatoktól. Ezek jelenleg nem jelentenek elégséges védelmet, ezért a szakértők azt kérik, az ide utazókat
előzetes tesztelésnek és karanténnak vessék inkább alá,
valamint folyamatosan teszteljék a kontinensen tartózkodókat is. Minél kevesebben lesznek itt, annál kisebb a veszély, érvelnek. Továbbá azt is felvetették, hogy a pandémia idején közvetlen kapcsolatba csak a kutatási céllal érkezők kerülhessenek állatokkal, ők pedig viseljenek védőfelszerelést, közte maszkot.
Azok az állatok, amelyek időnként elhagyják a sarkkört, máshonnan is behurcolhatják magukkal az új koronavírust: a rablósirályok például gyakorta megfordulnak a vírus által igencsak érintett Dél-Amerika partjainál. És ott van még a szennyvíz problémája is: a bázisok több mint egyharmada kezeletlenül engedi a környezetbe. Az ebben található koronavírus-részecskék nem fertőznek ugyan, de más patogének veszélyesek lehetnek. A szakértők szerint a kezeletlen szennyvíz minden időben rizikót jelent, így a kezelése fontos lenne minden állomás esetében.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!