A vuhani WHO-misszió után úgy tűnik, két dolgot sikerült csak tisztázni:
- valószínűtlen, hogy a virológiai intézet laborjából szökött volna ki a vírus
- a denevérek és az emberek közt egy, egyelőre még ismeretlen közvetítőfaj is szerepelt a vírus átadási láncolatában.
A MedicalXpress cikke Peter Daszakot, a kutatócsoport egyik tagját idézve jegyzi meg, hogy a kutatóknak a lehető legfeszültebb környezetben kellett munkájukat elvégezniük, bár a csapat tagjai a helyszínen dolgozva együttműködő kínai félről számoltak be.
A rengeteg adattal hazatérő kutatóknak öt területen egyelőre nem sikerült még eredményre jutniuk, ezek mind kulcsfontosságúak lehetnek annak megértésében, hogyan is jutottunk el addig, amíg a koronavírus már több mint 2,3 millió ember életét követelte.
A köztes faj azonosítása
Vadon élő, tenyésztett és háziasított állatok tízezreiből származó mintákat vizsgáltak már meg Kínában, még sincs meg az a faj, amely a denevérektől megkapta és az embernek továbbadta az új koronavírust. Marion Koopmans holland virológus, a WHO csapatának tagja szerint a vuhani piacon sok olyan állatot is árultak, amely nagyon fogékony lehet a vírusra:
bambuszpatkányok, borzok és nyulak is szóba jöhetnek
köztes fajként. Daszak, aki biológus, arra hívta fel a figyelmet, hogy a Kambodzsában és Thaiföldön felfedezett, denevérekben található vírusok a fókuszt Délkelet-Ázsiára helyezi: véleménye szerint idővel meg fogják találni, melyik faj fertőzhette meg az első embert a SARS-CoV-2-vel.
A feldolgozott adatok problematikája
Thea Kolsen Fischer dán epidemiológus szerint nem nyers adatot, hanem analíziseket kaptak a kínai féltől, ugyanakkor bárkivel szerettek volna beszélni, bármilyen helyszínt akartak meglátogatni, kívánságuk teljesült.
A hideg élelmiszerlánc kérdése
A kínaiak egy ideje azt a teóriát próbálják meg erősíteni, hogy mirelit élelmiszerrel hurcolták be hozzájuk az új koronavírust. A legutóbbi helyi kitöréseket is ilyen eredethez igyekeznek kötni. A WHO korábban ezt az elméletet nem tartotta megalapozottnak, Kínában mégis kutakodtak ebben az irányban is. Liang Vannien, a kínai fél kutatásának vezetője szerint
az új koronavírus a fagyasztott élelmiszerek felületén hosszan elél
- Peter Ben Embarek ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy nem bizonyított az, hogy a vírus fertőzhet ilyen úton is.
Kínán kívüli eredet
A kínaiak azt is teóriát is támogatják, miszerint az Egyesült Államok lehet a vírus eredete, egy amerikai katonai kutatólaborból történő elszabadulással kapcsolatos összeesküvéselméleteket terjesztve. Egy kutatás szerint 2019 őszén Olaszországban már jelen lehetett a koronavírus, a kínai fél természetesen ezt az eredményt is fontosnak véli. A WHO csapata szerint ugyanakkor nincs arra bizonyíték, hogy 2019 decembere előtt Kínán kívül jelen lett volna a vírus, ám Koopmans arra biztatja a kutatókat, hogy keressenek bizonyítékokat erre.
Hogyan tovább?
Koopmans szerint a vuhani piac beszállítóinál érdemes lenne tovább vizsgálódni. Amellett, hogy további fajokat, főként denevéreket is terveznek vizsgálni, Peter Ben Embarek a korábban levett minták újratesztelésére is buzdít, fel nem fedezett eseteket keresve. Kína ugyanakkor arra vár, hogy más országban folytatódjanak a vírus eredetére irányuló kutatások.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!