Szteroidokkal, véralvadásgátlóval, remdesivirrel és immunmodulátorokkal kezelték orvosai azt a 45 éves férfit, aki hónapokon át ki-be járt a kórházba. Papíron lehetett volna gyógyult is, de véroxigénszintje nem erről árulkodott, írja a CNN. Jonathan Li bostoni specialistát kérték fel, hogy kapcsolódjon be kezelésébe, ő pedig azt állapította meg, hogy épp az történik, amitől mindenki fél: a vírus ennek a férfinak a testét választotta ki arra, hogy szintet lépjen benne.
Egy megfertőződés, sok mutáció
"Minden egyes alkalommal, amikor kórházba került, mintát vettünk tőle és szekvenáltuk azt. Eredetileg azt akartuk megtudni, az első megbetegedés tart-e ilyen sokáig, vagy újra és újra elkapja-e a koronavírust" - mondta Li. A szekvenálások eredményeképp kiderült, hogy
a férfi mindvégig az első megbetegedést nyögte, a vírus azonban folyamatosan mutálódott testében, miközben osztódott.
Az alapbetegségekkel rendelkező férfi öt hónappal első negatív tesztje után került lélegeztetőgépre. Gombás fertőzés támadta meg testét, és 154 napnyi betegség után elhunyt. Boncolása során tüdejében mindenhol a koronavírust találták meg, ráadásul annak egy olyan mutációját, amely a tüskefehérje emberi sejtekhez való kapcsolódási pontján változott.
Ez a mutáció kísértetiesen hasonlít azokhoz, amelyek miatt a brazil, a brit és a dél-afrikai variánsok akkora fejfájást jelentenek.
Természetes jelenség
A vírusok mutációja természetes jelenség, amely sokszor ártalmatlan, máskor viszont segít a vírusnak terjedni, vagy ártalmasabbá teszi azt az emberekre nézve. Az ebben a páciensben felfedezett mutációk pontosan ezt tették, viszont az őt eredetileg megfertőző vírus még nem tartalmazta ezeket a változásokat.
Li és társai az eset kapcsán közzétett cikkükben először írták le azt, hogy egy gyenge immunrendszerű emberben mutációk sorozatával fejlődhet tovább a vírus. Az, hogy a férfi halálát a mutációk okozták volna, nem valószínű: szervezete nem tudta már tovább állni a hónapokon át tartó betegség rohamait.
A mutáció tehát nemcsak behurcolt, hanem bárhol kitenyészett is lehet: minél több időt tölt el valaki testében egy vírus, annál több ideje van osztódni és ezáltal mutálódni is.
"A vírus tovább fog fejlődni. Ez verseny, amiben akkor kerülhetünk előbbre, ha minél többeket beoltunk, és bármilyen rendelkezésre álló eszközzel megelőzzük a további megbetegedéseket.
Nincs vesztegetni való időnk" - mondja Bruce Walker fertőzőbetegség-specialista, aki Livel együtt kezelte a férfit.
A plazmaterápia árthat
Mivel nincs olyan gyógyszerünk, amely azonnal kiüthetné szervezetünkben a koronavírust, a gyenge immunrendszerűekben továbbra is mutálódhat a vírus - a felépültek plazmájával való kezelések ráadásul, úgy tűnik, különösen veszélyesek lehetnek ebben a tekintetben. Az erős antitesteket tartalmazó plazma
segíthet megtanulni a vírusnak, milyen mutációk az ellenállóbbak.
A betegben létrejött, "erősebb" mutációk szelekciója és túlélése révén a fertőzőbb törzsek tudnak jobban terjedni az ilyen kezelések következményeképp. Terápiás siker nélkül a vírus mutációjának gyorsulásához vezethet tehát a vérplazmakezelés, így annak limitálását javasolják a kutatók, a kezeltek izolálásával.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!