A remdesivir visszafogott eredményeket mutat a kórházba került koronavírusos betegek esetében. Az antitestkoktélok közül kettőhöz is nagy reményeket fűztek, mégsem lehet még azokat használatba venni, mivel további eredmények szükségesek az engedélyezéshez. A dexametazon a nagyon súlyos állapotú páciensek kezelésében tudott eredményeket felmutatni, a véralvadásgátlók pedig azoknak jelentenek nagy segítséget, akiknél vérrögök kialakulása jelenthet akut problémát. Nincs tehát sok eszköz egy orvos kezében, ha azon kell gondolkodnia, mit vessen be a gyógyulás érdekében.
A felgyógyultak vérplazmájával történő kezelés és egy, a reumatoid artritisz gyógyításában használt szer használatához nagy reményeket fűztek, ennek ellenére úgy tűnik, ezek, a vérnyomásgyógyszerekhez hasonlatosan, mégsem tudnak áttörést hozni írja a MedicalXpress.
A plazma kevés
A vérplazmával történő gyógyítás évszázados történelemre tekint vissza, ennek ellenére amikor az Egyesült Államokban a gyógyszerfelügyeleti hatóság (FDA) engedélyezte a módszert, komoly kritikákat kapott. Most egy argentin kutatás bizonyítja be, hogy nem jogtalanul: úgy tűnik, a plazmaterápia mindössze
egy kisebb csoport esetében, bizonyos körülmények közt
segíthet. A kutatásban 80 páciens szerepelt, mind 65 év fölöttiek, felüknek krónikus alapbetegsége is volt. Magas antitesttartalmú plazmát adtak be nekik Covid-tüneteik jelentkezésétől számított három napon belül: jelenleg ez tűnik a sikeres plazmakezelés kulcsának, egyben problémájának. Kevesen jutnak el ugyanis ennyire rövid idő alatt a kórházi kezelésig, később ugyanakkor már nem elegendő a plazma hatása.
Nem segít a tokilizumab
A tokilizumab, egy alapvetően reumatoid artitisz kezelésére használt szer akkor került a kutatók érdeklődésének homlokterébe, amikor a citokinvihar megelőzése kapcsán a gyógyszer szóba került, az ugyanis megoldást nyújtott egy rákgyógyszer kapcsán kialakuló citokinvihar-jelenség esetében. Most azonban négy kutatás is azt sugallja, hogy a tokilizumab nem igazán jelent megoldást: a legfontosabb eredményt az a kutatás hozta, amelyben 14 nappal az alkalmazás után a páciensek 24 százaléka halt meg vagy került lélegeztetőgépre, szemben a gyógyszer nélküli 36 százalékkal. A többi kutatás nem tudott semmilyen eredményt felmutatni.
A vérnyomásgyógyszer sem csodaszer
A vérnyomáscsökkentő gyógyszerekkel kapcsolatosan is megjelentek remények: a világjárvány elején a kutatók felfedezték, hogy a koronavírus az ACE-2 nevű sejtfelszíni fehérjéhez kötődve jut be a sejtekbe. A vérnyomáscsökkentő gyógyszerek az ACE-2-t tartalmazó komplex folyadékegyensúlyozó rendszerre hatnak, így felmerült, hogy esetleg a megfertőződést könnyíthetik, ugyanakkor a gyulladásos folyamatokat enyhíthetik. Egy kutatás szerint ugyanakkor
semmilyen előnyt és hátrányt sem jelent
az, ha valaki ilyen szereket szed, így nem várhatunk eredményt a vérnyomásgyógyszerektől sem.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!