Lauren McWhinnie, a skóciai Heriot-Watt Egyetem munkatársa a minap azt közölte, hogy 40 évvel az ipari bálnavadászat globális visszaszorítása után végre látható a legveszélyeztetettebb fajok esetében a javulás. Egy közelmúltban publikált tanulmány alapján a kék bálnák száma ismét nő az Atlanti-óceán déli részén fekvő Déli-Georgiánál – az elmúlt kilenc évben 41 példányt azonosítottak fotók alapján. Hasonlót figyeltek meg az Antarktisz-félsziget nyugati vizeinél a hosszúszárnyú bálnák esetében, de a grönlandi bálnák, a csukabálnák és a közönséges barázdás bálnák helyzete is javul.
McWhinnie azonban figyelmeztet, hogy
a klímaváltozás, a túlhalászat, a tengeri forgalom növekedése és a környezetszennyezés a bálnákra is komoly fenyegetést jelent.
A skót tengerbiológus és társai egy, az Európai Bizottság által támogatott projektben azt próbálja felmérni, hogy miként enyhíthetnék az állatokat érintő emberi tevékenység hatásait a sarkvidékek környékén.
- Az egyik lehetséges megoldás a hajók sebességének korlátozása, ezzel ugyanis csökkenthetnék az ütközések kockázatát.
- A zajszennyezés mérséklése szintén segíthetné a cetek életét. Elsősorban a fogas ceteket zavarják meg a hanghatások, az összes delfinfélét, az ámbrás ceteket, a csőrös ceteket, amelyek echolokációval tájékozódnak.
Az InfoRádiónak Németh Szabolcs biológus, a Magyar Tengerbiológiai Társaság elnöke elmondta, az echolokáció nagyon hasonló a bálnáknál ahhoz, ami a denevéreknél ismert.
"Hanghullámot bocsát ki egy speciális szervéből, ami visszaverődik a tereptárgyakról, akár a tengerfenéken lévő korallokról, akár zsákmányállatokról, ez alapján alakítanak egy képet az agyukban. A zajhullámok azonban megzavarják ezeket a jeleket. Az állatok nehezen tudják észlelni a környezetüket, nehezen tudnak zsákmányt ejteni. Olyan, mintha az ember szemébe vezetés közben valaki folyamatosan szemből villogna" - ecsetelte Németh Szabolcs.
Még azt is elmondta, az élőlények tökéletesen hallják azt is, ha egy jármű több kilométerre elhalad tőlük, a hang ugyanis 1500 m/s sebességgel halad a vízben, sokkal gyorsabban, mint a levegőben.
Szerinte súlyos probléma, hogy a tengeri "főútvonalak" mentén élő állatok megsínylik az emberi tevékenységet.
Németh Szabolcs hozzátette, hogy a szilás ceteket, köznapi nevükön a bálnákat is zavarják a hajók keltette zajok, de őket máshogyan mint a delfineket.
"Ezek az állatok kvázi énekelnek, de ezt is elnyomja az ember által keltett zaj, ez pedig a szaporodásban okoz problémát"
- mondta.
Az Európai Bizottság által támogatott projektben tehát azt dolgozzák ki, hogy az egyes tengeri régiókban milyen intézkedésekre lenne szükség a hajóforgalom zavaró hatásainak enyhítésére, illetve hogy miként ellenőrizhetnék az intézkedések betartását.