A nyájimmunitás illúziója helyett ma már a tudósok arról gyártják a teóriákat, mit tehet értünk egy koronavírus elleni vakcina úgy, hogy még messze áll a tökéletestől. Az emberek 60-70 százalékának immunitása rövid távon nem elérhető cél, pedig ekkora számnál képzelhető el, hogy a vírus esetleg eltűnik, mivel nem talál magának elegendő, fertőzésen át nem esett, oltatlan gazdát. A természetesen kialakuló nyájimmunitáshoz hagyni kellene, hogy a védelem nélküli társadalmon söpörjön végig a vírus, ám ebben az esetben a legtöbb országban százezrek halnának bele a betegségbe úgy, hogy valójában megmenthetők lettek volna, ha nem engedik szabadon a SARS-CoV-2-t.
Nem lesz nyájimmunitás
A Guardian cikkében a különböző lehetséges szcenáriókat sorolja föl. Nagy-Britanniában a tervek szerint húsvétig oltanák be a lakosság ötven év fölötti tagjait, két oltással, melyeket négyhetes eltéréssel adnak be. Ha ezzel az érintett korosztály 70 százalékát érik el, és tegyük fel, a vakcina hatékonysága is 70 százalékos, akkor a célzott népességréteg 49 százalékos immunitása érhető el. Ez még alacsonyabb is lehet, amennyiben egyes mellékhatások fellépése miatt lesznek olyanok, akik visszautasítják a második oltást. Ez kevés a nyájimmunitáshoz.
A szigetországban ez nem is cél. Az egészségügy frontvonalában dolgozók mellett azokat az alapbetegséggel rendelkezőket oltanák, akik esetében a súlyos betegség és szövődmények eshetősége fennáll. David Salisbury, a Chatham House, azaz a Királyi Nemzetközi Ügyek Intézete nevű nonprofit szervezet globális egészségügyi programjának vezetője szerint
a vírus megmarad és a fiatalabbak körében fog terjedni, főként, ha nem foglalkoznak a távolságtartással és a maszkviseléssel, egészen addig, amíg szélesebb réteget nem ér el az oltási program.
A maszkviselésre és a távolságtartásra pedig szükség van szerinte a be nem oltott, magas rizikójú 30 százalék védelmének érdekében.
Kell még a maszk
Az oltás szerepét átértékelheti ugyanakkor Peter Hotez, a texasi Baylor Egészségügyi Főiskola munkatársának meglátása: eszerint megeshet, hogy kezdetben a vakcinák azt nem akadályozzák majd meg, hogy elkapjuk és terjesszük a betegséget, csak azt, hogy súlyosan megbetegedjünk attól.
"Tovább kell majd viselnünk a maszkot és távolságot kell tartanunk, amíg nem lesz a kezünkben jobb oltás"
- vélekedik Hotez. Immunológusok szerint ez nem is biztos, hogy akkora baj: a gyerekek majd elkapják a vírust, gyorsan és könnyen átesnek rajta, ez pedig segít valamiféle immunitás kialakulásában, ami legalábbis enyhíti a koronavírus hatását. Egy generáció alatt egészen megszeldídülhet így a vírus, ahogyan az feltételezések szerint azzal a négy korábbi koronavírus-változattal is történt, amelyek az egyszerű megfázásokat okozzák ma.
Más a normális
Egy ilyen szelídebb vírussal már könnyebb lesz megbirkóznia a feltehetően javuló terápiának: az antitestkoktélok, az eredetileg más betegségek kezelésére használt, de a koronavírusnál is hatékonynak bizonyuló szerek, és talán ma mág nem ismert, később kifejlesztett gyógyszerek is jobban tudják majd kezelni azt, mint a ma használt antivirális készítmények. Emellett a tesztelésre, különösen a gyors és pontos tesztek fejlesztésére is nagy szükség van.
Ezekkel együtt lehetséges, hogy átalakul majd a normálisról alkotott fogalmunk, épp azt nézzük majd meg az utcán, aki nem vesz maszkot. Viszont covid-teszt után repülőre ülhetünk, a szokásos oltások között megkaphatjuk a koronavírus ellenit, aztán pedig újra találkozhatunk nagyszüleinkkel, akár otthonainkban is.