A koronavírus sem gyökeresen más, mint a többi vírus: az influenza, a himlők és más egyéb vírusok esetében már megfigyelték, hogy egy bizonyos dózis, ha úgy tetszik, adag alatt a szervezet, legyen szó emberiről vagy állatiról, mindenféle probléma nélkül képes legyőzni a támadást.
A CNN cikkében Erin Bromage, a Massachusettsi Egyetem biológus egyetemi docense úgy fogalmazott: ha a mágikus dózist eléri a patogén, a szervezet megadja neki magát és kialakul benne a fertőzés.
"Ha viszont a fertőző dózisnál is többet kap egy állat, akkor a magas dózisú patogén legtöbbször súlyos betegséget okoz."
Az esély nő
A dolog hátterében nem az áll, hogy bizonyos darabszámú vírus szükséges egy sejt megfertőzéséhez, hanem az, hogy ilyenkor egyre nő annak az esélye, hogy egy vírusrészecske a sejtbe jutva elindítja a láncreakciót.
Az adott dózis nem feltétlenül egyetlen, a vírussal való találkozás során jön létre: lehetséges, hogy több különböző találkozás után alakul ki a fertőzöttség. Ez áll annak hátterében is, hogy Amerikában nemrég a szoros kontakt meghatározását is megváltoztatták: ma már a 24 órán belüli több, rövidebb, de összesen negyed órányi vírusnak való kitettség esetében is szoros kontaktnak számít valaki.
Egyéni sajátosság
Az, hogy mekkora ez a mágikus dózis, nem a vírustól, hanem az egyének szervezetétől függ.
"Egy stresszben vagy immunszuppresszív állapotban élő ember számára alacsonyabb lehet a fertőző dózis, mint egy egészséges embernek"
– fogalmazott Erin Bromage. Azt ugyanakkor Monica Gandhi kaliforniai professzor, a fertőző betegségek specialistája szerint nem lenne etikus kiszámítani, hogy mekkora dózis tud általában egy adott egyént megfertőzni. Ez azzal járna, hogy szándékosan egyre nagyobb dózisú vírusnak kellene az embereket kitenni azért, hogy kiderüljön, elérték-e már a fertőzőnek számító mennyiséget. Állatokban már megmérték ezt: ebből levonható a konzekvencia, miszerint valóban
súlyosabb a betegség, ha nagyobb a dózis.
Kell a maszkviselés
Még egy érdekes és igen fontos következtetés vonható le a koronavírusra nézve a dóziselméletből: ha valaki fertőző dózis alatti vírussal találkozott, esetleg tünetmentesen beteg, az jóval kevésbé fertőző. A szervezetbe bejutó dózison változtat a következetes maszkviselés, erre utal az a tény is, hogy az ilyen alapelvet alkalmazó munkáltatóknál jóval magasabb a tünetmentes – kisebb dózisú vírusnak kitett – betegek száma, mint máshol. Amennyiben a még tünetmentes fertőzéshez sem elegendő vírussal találkozunk, akkor meg nem betegszünk, de valamiféle immunválasz kialakul testünkben, ezáltal az oltáséhoz hasonlatos módszerrel szert tehetünk védettségre. Ez megmagyarázhatja azt is, miért vannak antitestek olyanok vérében is, akik sosem voltak betegek, de még további kutatások is szükségesek e téren.