Három kilométeres mélységből vett vízminták elemzése alapján jutott a CSIRO, Ausztrália tudományos kormányügynöksége arra a következtetésre, hogy a mikroműanyagok az óceánok vizének minden cseppjében megtalálhatók. A brit The Guardian beszámolója szerint a tudósok becsléseiket hat különböző, ember lakta területtől távol eső helyszínen vett mélyvízi mintára alapozzák. Összesen 51 mintát vizsgáltak, és kiderült: ha a víz súlyát kivonják a felhozott talajmintából, minden grammnyi anyagban 1,26 mikroplasztik-darabkát találnak.
Denise Hardesty, a CSIRO kutatásvezetője, a kutatási anyag társszerzője szerint eredményeik arra mutatnak rá, hogy a mikroműanyagok mindenhol jelen vannak, bármerre is nézünk.
"A teljes vízoszlopban ott vannak. Becsléseink arra intenek mindenkit, hogy álljon meg egy pillanatra, és gondoljon világunkra és fogyasztói magatartásunk arra gyakorolt hatásaira.
Tennünk kell azért, hogy a nagy kékség ne váljon nagy szemétledobóvá"
– mondta.
A mintákban talált mikroplasztikokról Hardesty elmondta: nem tudják megbecsülni korukat vagy forrásukat, mikroszkópos vizsgálataik ugyanakkor arra utalnak, hogy egykor fogyasztási cikkek részei lehettek.
Más kutatók és kutatásaik, valamint saját, friss eredményeik alapján Hardesty és csapata 14,4 millió tonnányira becsüli az óceánok fenekét ellepő mikroműanyag-mennyiséget, amely hatalmas szám, ám a tudósok szerint még így is sokkal kisebb mennyiség, mint amennyi napjainkban évente a vizekbe kerül. Becslésük szerint így az óceánfenéken a felszíni mennyiségnek 34-57-szerese bújhat meg.
"Számításaink nem tökéletesek, de az elérhető adatokon alapulnak. Hasznosak, mivel segítségükkel az embereknek elképzelése lehet arról, milyen mennyiségről beszélhetünk" – véli a kutató, aki hozzátette azt is, ő úgy gondolja, a partvidékeken halmozódik fel a legtöbb műanyag. – Sokkal több halmozódik fel belőle a szárazföldön, mint a vízben."