Nyitókép: MTI/AP/Keystone/Denis Balibouse

Nem akárhonnan remélnek segítséget a vakcinagyártók

Infostart
2020. június 30. 18:21
Még ha el is készülne a Covid-19 elleni vakcina a közeljövőben, van egy másik sarkalatos probléma, amit meg kellene oldani.

Az egészségügy legégetőbb kérdése jelenleg, hogy mikor sikerül olyan vakcinát előállítani, amely elejét veheti a koronavírus-járvány további terjedésének. Számos becslés szerint erre csak jövő évben kerül sor, de olyanok is akadnak, akik szerint már idén érkezhet a világjárvány kórokozója elleni oltás. Akármilyen furcsán is hangzik,

nem feltétlenül a vakcina előállítása a legnehezebb feladat,

ugyanis, ha sikerül is 2020-ban a kísérletek végére érni, a gyógyszeripar számára üvegeket gyártó cégek akkor sem lesznek képesek annyi fiolát legyártani, melyekkel a világ összes emberéhez elszállítható az életmentő szer.

A szóban forgó, speciális, alapvetően erős, mégis áttörhető üveg különleges gyártási technikát és alapanyagot követel meg, így viszonylag szűk azon vállalatok száma, amelyek az előállításával foglalkoznak. A becslések szerint 7-15 milliárd dózisra lehet szükség a vakcinából,

ennyi üveg legyártására a történelem során még soha nem volt szükség.

A műanyag ampullák alap esetben nem jelentenek működő alternatívát, ugyanis túlságosan áteresztőek, ráadásul magából a polimer tárolóból is vegyi anyagok oldódhatnának bele a vakcinába, ezzel szennyezve azt. Itt jön képbe a Weikart nevű cég, amely

kitalálta, hogy hogyan lehetséges olyan bevonatot készíteni műanyag ampullákra, hogy azok ne szennyezhessék a bennük tárolt szereket.

A válasz a plazma, azaz a negyedik halmazállapot, a folyékony, a szilárd és a légnemű mellett. Plazma állapotú anyagok felhasználásával már régóta gyártanak például csipeket mikroprocesszorokhoz. A Weikart rájött, hogyha egy műanyag palackba gáz állapotban képesek szilícium-dioxidot juttatni, majd azt egy speciális eljárással plazma állapotúvá változtatni, akkor a műanyag palack részecskéi közötti rések lényegében feltöltődnek az anyaggal, ami újra szilárd halmazállapotra alakítva egy elképesztően vékony üvegréteget alkot. Ezzel az eljárással 14 millió fiolát tudtak legyártani évente a járvány kitörése előtt, de egy kis fejlesztéssel meggyorsíthatják a folyamatot, és mindehhez nincs is szükségük a speciális homokra sem – írja a Computerworld.hu.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!