Komplex, és nem csak a jelenlegi pandémia nyomán fellépő egészségügyi és gazdasági válság kezelését gyakorlati intézkedési lehetőségekkel segítő szakmai javaslatcsomagot, ajánlást dolgozott ki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) immunológusokat, orvosokat és biológusokat munkacsoportja - adta hírül az intézmény. A Lovász László, az MTA elnöke és Kosztolányi György, az Orvosi Tudományok Osztályának elnöke által jegyzett, de az MTA orvosi osztályának számos képviselője által is jóváhagyott ajánlást - amellett hogy a szervezet honlapján is közzétették - eljuttatták az Emmi, az ITM és a Nemzeti Népegészségügyi Központ vezetőinek is.
Az ajánlás szerint a járvány rövid és hosszú távú kezeléséhez is alapvető feltétel a megfelelő mennyiségű és minőségű teszt folyamatos alkalmazása. Egyrészt sokkal több olyan tesztet kellene végezni, amely magát a fertőzést mutatja ki (rtPCR), különösen a veszélyeztetett célcsoportokban - egészségügyi dolgozók, idősotthonok lakói, minden kórházba kerülő beteg - és környezetükben. Másrészt ahhoz, hogy a gazdaság újraindulhasson egy újabb fertőzéshullám kialakulásának veszélye nélkül, szükség lenne a betegségen még át nem esett fogékonyak, és a fertőzést már legyőző immunis emberek azonosítására is. Ezt az antitestek jelenlétét a vérből kimutató tesztekkel lehetne nagy tömegben megoldani.
Majd az így - vagyis gyors és kiterjedt tesztelés után - megszerzett eredmények alapján csoportokat lehetne felállítani a népességen belül, megfelelő adatvédelemmel ellátott nyilvántartási rendszerben. Ehhez persze
sürgősen bővíteni kellene a kontaktfelderítő, a mintavételi, az elemző és a nyilvántartó kapacitásokat az egészségügyi rendszerben.
Ezen alapulhatnának aztán azok a szelektív intézkedések, amelyek a fogékony csoport tagjait a mostaninál is jobban védik, a védett csoport tagjait pedig jogosultságokkal (és esetleg hatósági igazolással) ruházza fel, a munkába való visszatérés céljából.Az ajánlás szerint a csoportok elkülöníthetőségét egészen addig biztosítani kellene, amíg védőoltás vagy hatékony gyógyszeres megelőzés nem lesz hozzáférhető. Elemzések alapján
a szelektív járványügyi intézkedések költséghatékonyabbak a „húzd meg, ereszd meg” típusú intézkedéseknél.
Az ajánlás kitér arra is, hogy a magyar egészségügy alulfinanszírozottsága, sorvadása súlyos társadalmi és gazdasági következményekkel jár járványhelyzetben (és más országos méretű katasztrófahelyzetben is). Az egészségügy gyors és tartós megerősítése fontos feladat a közeli és távolabbi jövőben, ezen belül kiemelten jelentős mértékben bővíteni kell a népegészségügy egész intézményrendszerét.
Az ajánlás felhívja a figyelmet arra, hogy a vírusjárványhoz közvetlenül kapcsolódó teendők mellett figyelmet kell fordítani egyéb járulékos egészségügyi, társadalmi jelenségekre is, amelyek az amúgy is leterhelt és alulfinanszírozott egészségügyben egy esetleges újabb fertőzéshullám lezajlását befolyásolhatják: így a krónikus betegek ellátatlanságára, a szűrési fegyelem lazulására, a várólisták várható növekedésére, a diagnosztikai beavatkozások késlekedésére.
Az ajánlás szerint az esetleg tartóssá váló Covid-19- vagy további, az ismeretlenségből előbukkanó járványok veszélyeit csökkentendő, meg kell erősíteni a tudományos kutatást az érintett területeken. A Magyar Tudományos Akadémia minden lehetséges módon támogatja a tudomány eredményeinek alkalmazását a vírus elleni harcban.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!