Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Ez már nem találgatás: megvan, hol lehet magas a járvány halálozási aránya

InfoRádió
2020. április 22. 06:00
Összefügghet a levegő magas nitrogén-dioxid-szintje az új koronavírus okozta magas elhalálozással – derítették ki a Luther Márton Egyetem kutatói, akiknek tanulmánya először támasztja alá konkrét adatokkal ezt a feltételezett kapcsolatot.

A német kutatók műholdas légszennyezettségi és légáramlási adatokat vetettek össze az új típusú koronavírus-járvány elhalálozási adataival, és kimutatták, hogy azokban a térségekben,

ahol állandóan magas a légszennyezés szintje, jelentősen magasabb az új koronavírus okozta elhalálozás, mint más térségekben.

A kutatók az Európai Űrügynökség Sentinel 5P műholdja által mért regionális nitrogén-dioxid-szennyezés szintjét vizsgálták még a közlekedési forgalom csökkenés előtti, januári–februári időszakban, ezeket az adatokat összevetették az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal légáramlási adataival, valamint a koronavírus-járvány statisztikáival.

Megállapították, hogyha van légmozgás, akkor a föld közeli szennyező anyagok szétoszlanak, ha nincs, a szennyező anyagok a föld közelében maradnak, és az emberek belélegzik nagy mennyiségben, ami egészségi problémákhoz vezet. A légszennyező nitrogén-dioxid károsítja az ember légzőszerveit.

A szálló por a járvány terjedését is befolyásolja

Korábban Lukács András a Levegő Munkacsoport elnöke hívta fel a figyelmet az InfoRádióban, hogy sokféle légzőszervi és szív-érrendszeri betegséget okoz a levegőszennyezés, a szálló por, valamint a nitrogén-dioxid magas koncentrációja is a levegőben.

„A légszennyezés és a koronavírus egyaránt támadja a szervezetet, és ráadásul ugyanazokat a szerveket. Tehát elsősorban a légzőszerveket, illetve a szív- és keringési rendszert. Ilyen kettős nyomás alatt sokkal nehezebb megbirkóznia a szervezetnek egy esetleges vírustámadással szemben, mintha nem lenne légszennyezés. Az is bizonyított, hogy már a rövid idejű levegőszennyezés is jelentősen befolyásolja az egészségügyi állapotot. Például azt már sokszor kimutatták: amikor megnő a légszennyezettség, akkor sokkal több a megbetegedés, sokkal többen jelentkeznek kórházi beutalásra. Ezért mindenképpen csökkenteni kell a rövid idejű légszennyezettséget – emelte ki. – Még egy nagyon fontos tényező:

a vírusok megtapadnak a részecskéken, és ott akár több órán át is fertőzőek maradnak, valamint így nagyobb távolságokra is eljuthatnak.

Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője arra is rávilágított korábban az InfoRádióban, hogy a karanténhelyzet és a nagy mértékben csökkenő autós forgalom miatt visszaesett a világ több pontján a levegő nitrogén-dioxid szintje, és ez már rövid távon is életminőség-javulást jelenthet a helyi lakosok számára.

„Volt egy becslés, hogy

Kínában a jobb levegő 77 ezer ember életét is megmenthette.

Hiszen tudható, hogy a magas légszennyezettség egyébként nagyon sok azonnali egészségkárosodással és hálaesettel járhat. Nyilván, ha jobb a levegő, ilyen jellegű halálesetekből kevesebb van” – fogalmazott.

A halle-wittenbegi Luther Márton Egyetem kutatói arra az összefüggésre is rámutattak tanulmányukban, hogy Észak-Olaszországot, Madrid térségét és a kínai Hopej tartományt is hegyek veszik körül és ez még valószínűbbé teszi azt, hogy a levegő ezekben a térségekben stabil, a légszennyezettség szintje magas, így a lakosság kitettebb a légzőszervi megbetegedéseknek, így a koronavírus járványnak is.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Összeállítás
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást