Nyitókép: XL CATLIN SEAVIEW SURVEY

Az eddigi legnagyobb baj a Nagy-korallzátonynál

Infostart / MTI
2020. április 7. 21:16
Most először fordul elő, hogy a Nagy-korallzátony mindhárom régiójában - az északi, a középső és immár a déli szakasz nagy területén is - súlyos korallfehéredés zajlik.

Az eddigi legnagyobb kiterjedésű korallfehéredés sújtja az ausztrál Nagy-korallzátonyt - figyelmeztettek kedden kutatók.

A James Cook Egyetem professzora, Terry Hughes szerint a múlt hónapban végzett átfogó vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a rekordmeleg óceánvíz miatt a 2300 kilométer hosszan elnyúló zátonyrendszert immár a harmadik tömeges korallfehéredés sújtja öt éven belül.

A korallfehéredés a beteg korallzátonyok jellegzetes vonása. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek, és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk.

"Március utolsó két hetében több mint ezer zátonyt vizsgáltunk meg a levegőből, hogy felmérjük a korallfehéredés kiterjedtségét és súlyosságát a régióban" - mondta a szakember.

Hozzátette:

"most először fordul elő, hogy a Nagy-korallzátony mindhárom régiójában - az északi, a középső és immár a déli szakasz nagy területén is - súlyos korallfehéredés zajlik".

A Nagy-korallzátony térségében idén februárban mérték a legmelegebb havi óceánvíz-átlaghőmérsékletet az 1900-ban megkezdett feljegyzések óta.

Az Ausztrália északkeleti partjainál elnyúló zátonyrendszer éves szinten nagyjából 4 milliárd dollárral járul hozzá az ország turistaforgalomból származó bevételeihez, ám a klímaváltozás okozta óceánvízmelegedés miatt a zátony állapota romlik, és emiatt fennáll a kockázata, hogy elveszíti világörökségi státuszát.

A koralltelep északi részét 2016-ban és 2017-ben is sújtó tömeges korallfehéredések nyomán az illetékes hatóság "nagyon rosszra" minősítette a zátony hosszú távú kilátásait.

Először 1998-ban - az addig mért legforróbb évben - észlelték a korallfehéredés jeleit a térségben, ám ahogy a hőmérsékleti rekordok egyre nőnek, úgy a pusztító jelenség is egyre gyakoribbá válik, aminek következtében a koralloknak kevés idejük van regenerálódni.

Az egyetem professzora, Morgan Pratchett szerint a korallfehéredés nem feltétlenül végez minden virágállattal, ám néhányuk rosszabbul viseli a megpróbáltatásokat.

A zátony északi részén lévő sekélyvízi korallok több mint fele elpusztult a 2016-os tömeges fehéredés során.

A szakemberek még idén visszamennek felmérni a mostani korallfehéredés hatásait.