A New Orleans-i Tulane Egyetem kutatói még 2010-ben nagy ámbrásceteket tanulmányoztak a Mexikói-öbölben, amikor egy még sohasem látott apró cápára lettek figyelmesek. A Qubit nevű tudományos hírportál beszámolója szerint a mindössze 14 centiméteres bébicápáról a majd tíz éves fajmeghatározási folyamat alatt, a New York-i és a floridai természettudományi múzeumok szakértői segítségével kiderítették, hogy
egy eddig nem ismert cápafajról van szó. Az amerikai zsebcápa nevet adták neki.
Ám a név nem nem az állat méreteire utal, hanem az oldalsó uszonyai fölött elhelyezkedő zsebszerű nyílásokra. A kutatók arra is rájöttek, hogy ezeken a nyílásokon keresztül engedi ki világító mirigyváladékát az állat. Ez egyszerre vonzza a prédát és álcázza a cápát, amely a világító folyadékfelhő fölött úszva, alulról kivehetetlen, így a meglepetés erejével csaphat le áldozatára, és ellenségei elől is jobban el tud rejtőzni. Ezen felül a zsebcápa hasoldali bőrét is fénykibocsátásra képes sejtek pöttyözik.
Sokkal kevésbé látványos, ám annál hangosabb az a másik tengeri élőlény, amelynek létezését szintén az elmúlt években, 2017-ben fedezték fel a kutatók,
a tudományos hírek pedig a leghangosabb tengeri állatként írták le a napokban.
A Leocratides kimaraorum egy 100 méteres mélységben, szivacsokban élő apró féreg, ám mikor fajtársaival összevész akár 157 decibeles hangerősséget is képes kiadni. Ez meghaladja a mennydörgés és a szirénázó mentő hangerősségét is, azzal ér fel, mintha a fülünk mellett puskával lőnének,
az emberi fül nem is képes teljes mértékben érzékelni ezt a hangerősséget.
Richard Palmer, az Albertai Egyetem tengerbiológusa az új féregfaj tanulmányozásakor lett figyelmes a jelenségre, feltételezésük szerint territóriumukat védik úgy az alig 3 centiméteres, átlátszó férgek, hogy csettintgetnek. A hangot fel is vették a kutatók:
Szájnyílásukat összeillesztik és a feltételezések szerint a kavitáció fizikai jelenségét (nagy nyomáskülönbség hatására a folyadékokban létrejönnek, majd kipukkannak a buborékok) kihasználva adnak ki hangot. Ahogy a férgek szája összeér, esik a nyomás és a folyadék hirtelen gáz fázisba alakul át, ez adhatja az erős hangot.