Az űrszondát idén májusban lőtték fel, így kevesebb mint egy év alatt ért a Marshoz – emelte ki a szakértő, hozzátéve: eredetileg 2016-os indulást terveztek. Az eszköz ereszkedése közben a kommunikációt két 10 kilogrammos mikroműhold segítette.
„Leszállt a szonda, a következő három hónapban telepíti a műszerparkját és kezdi el az üzemelést”
– fogalmazott Kereszturi Ákos.
Az InSight egyrészt a vörös bolygó földrengéseit kutatja, a mérés pontossága érdekében az időjárási hatásokat – a szélmozgást és a légköri állapotokat – is vizsgálva, másrészt a felszín alatti hőmérsékletet is méri. A maximum két méter mélyre hatoló hőszondán 10 centiméterenként vannak érzékeny mérők, így meg lehet becsülni, hogy a Mars belsejéből mekkora hő származik.
A csillagász meredek feltételezésnek tartja, hogy a bolygón vizet találnának, de – mint mondta – nem lehetetlen, hogy a felszín alatt olyan rétegeket azonosít majd a szonda, melynek egyedi jellemzői a benne lévő jég, esetleg folyadék miatt jelentkeznek.
A Mars földrengéseit a különböző égitestek, valamint a Phobosz hold árapályhatása okozhatja – jegyezte meg a szakértő.