Akkor is meleg lenne nyáron, ha nincsen klímaváltozás, de a szélsőséges időjárási viszonyokért, például idén a forró skandináv nyárért és aszályért a légköri áramlási rendszerek változása a felelős, azt pedig nagy valószínűséggel a klímaváltozás befolyásolja – mondta Mika János éghajlatkutató. „A melegedéssel párhuzamosan gyengül a nyugati áramlás, a nyugati szelek öve, és
könnyebben képződnek nagy kiterjedésű, leszálló áramlást hordozó úgynevezett anticiklonok”
– fogalmazott. A szakértő hozzátette: ennek következménye a hetekig tartó nagyon meleg vagy éppen nagyon hideg, esetleg csapadékos időjárás.
Már 1 Celsius-fokkal melegedett az ipari forradalom óta a Föld átlaghőmérséklete, 3 fokos melegedés után visszafordíthatatlan folyamatok kezdődnek – hívta fel a figyelmet Mika János. Ilyen a nyugat-antarktiszi jégtömb olvadása, mely öt méterrel emeli a tenger szintjét. „Ha minden grönlandi jég elolvadna, az hét méter” – emelte ki az éghajlatkutató.
A egri Eszterházy Károly Egyetem tanára hozzátette: a vízszintemelkedés nem csak a szárazföldi jegek olvadása, hanem a tengerek, óceánok hőtágulása miatt is megvalósulhat. Az óceánok ugyanis elnyelik a hőt és a szén-dioxid egy részét is megkötik, ez azonban vízszintemelkedéssel jár.
„A klímaváltozás legegyértelműbb, legtragikusabb következménye a világ minden részén a vízszintemelkedés”
– hangsúlyozta Mika János. Mint mondta: a 20. század eleje óta átlagosan 19 centimétert nőtt a szint, és nagy a veszélye annak, hogy a szintemelkedés mértéke eléri az 1 métert. A szakértő hozzátette: akkor sem lehetünk nyugodtak, ha megáll a levegő melegedése, hiszen a mélyebb óceáni rétegekben továbbra is nő a hőmérséklet, ez tovább emeli a tenger szintjét.
2014 és 2016 között a világ üvegházhatású gáz-kibocsátása stagnált, és még így is 70 százalékkal több volt, mint amit a természet, az erdők és óceánok meg bírnak kötni. 2017-ben pedig újra emelkedésnek indult az emberiség üvegházhatású gáz kibocsátása.
Nem egyformán gyors az éghajlatváltozás, a felmelegedés mértéke a Földön
– hívta fel a figyelmet Mika János. Az éghajlatkutató rámutatott, hogy Magyarország 30-40 százalékkal gyorsabban melegszik, mint például az egyenlítői területek, a felhős, esős időjárás miatt ugyanis a bolygó középső része kevésbé melegszik, mint a hűvösebb kontinensek.
Mika János hozzátette: bár az éghajlatváltozás nem ugyan olyan mértékű mindenütt a Földön, de a hatása egyöntetűen minden társadalmat érint. A – főként a tengerparttal rendelkező országokat érintő – vízszint emelkedésén túl megemlítette, hogy a kontinensek belterületein lakók mindent drágábban tudnak megvásárolni, küzdeniük kell azokkal a menekültekkel, akik az előbb említett térségekből jönnek. Az UNESCO Menekültügyi Főbiztossága azt jósolta, hogy – ha nem mérséklődik a károsanyag-kibocsátás mértéke –
2050-re akár 1 milliárd klímamenekült is lehet a világon
– emelte ki a szakértő.
Az éghajlatkutató szerint az átlagemberhez a pénztárcáján keresztül vezet az út, ha azt szeretnénk, hogy környezettudatosabban éljen, be kell neki bizonyítani, hogy ez megtérülő befektetés. A szakértő úgy látja, az energiatakarékosság háztartásokra gyakorolt anyagi hasznát kéne reklámozni. Mika János hozzátette a szállítási és csomagolási költség megtakarítására a helyben előállított termékek megvásárlásával figyelhetünk, szintén megtérülő befektetés az energiatakarékos izzók használata, a kevesebb vízfogyasztás vagy az épületszigetelés.