A kanadai University of British Columbia kutatói azon dolgoznak, hogy egyszerűsítsék, olcsóbbá és hatékonyabbá tegyék a vékony rétegű napelemeket. Genetikailag módosított kólibaktériumokat használnak, amelyek nagy mennyiségben likopint termelnek, és ez az anyag a napenergia kitermelésben is jól működik.
A kólibaktériumokat ásvánnyal vonták be, amelyek félvezetőként szolgáltak, majd az egészet egy üvegfelületre helyezték. Ennek köszönhetően négyzetcentiméterenként 0,686 milliamper erősségű áramot állítottak elő, ami közel duplája a korábbi eredményeknek.
Vékhely Tamás villamosmérnök, a Magyar Megújuló Energia Szövetség alapítója szerint az ilyen napelemek lényege, hogy olcsó fényhordozóra füstszerűen alakítják ki a rétegeket. A legkisebb fény hatására pedig megindul az áram átalakítása, és utána folyamatosan zajlik.
"Az első magyar napelemgyárban, a Duna Solarban ilyen vékonyréteg-technológiát alkalmaztunk, a napfogyatkozást is végig tudtuk mérni, éjjel, holdfénynél is mérhetők áramok ezeken a cellákon" - magyarázta a villamosmérnök.
A vékonyréteg-technológia óriási kutatási bázissal rendelkezik, mert nagyon perspektivikus. Ennek egyik ágát jelentik a festék alapú napelemek, ahol az átalakítást egy erre érzékeny festék tudja megvalósítani. A kanadai kísérletben az a probléma, hogy a baktériumok nem tudnak sokáig életben maradni a napelem felületén, így nem lehet a napelemet tartósan használni.
Vékhely Tamás szerint
a szervetlen alapú megoldások felé kell elmozdulni, hiszen a baktériumalapra helyezett napelemen a baktériumokat életben kell tartani.
"Az amerikai energiaügyi minisztérium nagyon sok pénzt fektet az ilyen kutatásokba. Létrehoztak egy újfajta elven működő napelemet is. Valószínűleg ez jelenti majd az áttörést, de ez még a jövő zenéje. Az ipari termelésben öt-nyolc év múlva jelenhet meg, addig is ki kell építeni a napenergia-hálózatokat, új erőművi koncepciókat kell kidolgozni, hogyan tudjuk zökkenőmentesen és biztonságosan beintegrálni a mindennapi használatba a napelemeket" - vélekedett a villamosmérnök.