Charles Darwin és Alfred Russel Wallace 1870-es évekbeli vitája óta foglalkoztatja a kutatókat, mi lehet a szerepe a zebrák csíkos mintázatának. Az eddig született hipotézisek egyike szerint napsütésben a zebracsíkok fölött légörvények alakulnak ki a fekete és a fehér csíkok eltérő hőmérséklete miatt, és ezek az örvények hűtik a zebrák testét.
Ezt a kísérlettel még nem ellenőrzött feltételezést tesztelték az ELTE Természettudományi Kar, az Állatorvostudományi Egyetem és a svéd Lundi Egyetem kutatói.
A zebracsíkok rejtélyes szerepére felállított 18 hipotézis négy csoportba sorolható:
- a ragadozók elleni vizuális védelem,
- a szociális kölcsönhatások elősegítése,
- a vérszívó rovarok elleni vizuális védelem,
- a testhőmérséklet szabályozása hűtéssel.
Az ELTE Természettudományi Karának kutatói 2012-ben magyarországi terepkísérletekkel már igazolták, hogy
a zebracsíkok védenek a vérszívó bögölyök ellen, mivel a csíkos vagy foltos mintázatok vizuálisan kevésbé vonzóak a rovarok számára, mint az egységes színűek.
Ezt követően 2016 és 2017 nyarán egy gödi lovas tanyán folytattak több hónapos terepkísérletet. Ennek során a kutatók lovak, szarvasmarhák és zebrák testének termodinamikai modelljeit vizsgálták. Vízzel töltött fémhordókat vontak be fekete, fehér és szürke lovak és szarvasmarhák kikészített bőrével, valamint egy-egy mesterséges (fekete és fehér marhabőrcsíkokból összevarrt) csíkos és valódi zebrabőrrel. Ezeket a hordókat a nyári hónapokban árnyékos területre helyezték, miközben a hordók vizének maghőmérsékletét folyamatosan mérték. Kiderült, hogy mindig a fekete bőrrel burkolt hordó maghőmérséklete volt a legmagasabb, a fehér bőrrel borított hordóé a legalacsonyabb,
a homogén szürke és zebracsíkos hordók maghőmérséklete pedig e két szélsőérték közé esett.
Ami egyértelműen eldöntötte a zebracsíkok hűtő hatásáról folytatott régi polémiát, az az, hogy a zebracsíkos és a szürke hordók maghőmérsékletei között nem volt szignifikáns különbség.