Mióta az emberek mérik a szintjét, soha nem volt még annyi szén-dioxid a Föld légkörében, mint idén áprilisban. A hawaii Mauna Loa Obszervatórium mérése szerint 410 ppm feletti szén-dioxid mennyiségről van szó.
Mika János éghajlatkutató, az Esterházy Károly Egyetem tanára az InfoRádióban azt mondta, hogy a légköri szén-dioxid 410 ppm feletti koncentrációja az jelenti, hogy egymillió molekulában 410 fölötti számú szén-dioxid molekula van.
"Ez mintegy 40%-al több, mint az emberi tevékenység megjelenése előtti állapotban volt"
- mondta Mika János, hozzátéve, hogy ezek számok voltak sokkal kisebbek is, általában hidegebb "témában" kevesebb, melegebb "témában" több.
Működik a szén-dioxid és a hőmérséklet között egy fordított irányú visszacsatolás is.
- Amikor bármilyen okból hűl az éghajlat - például csillagászati okokból, a Nappálya miatt, tízezer éves léptékben -, olyankor a szén-dioxid tartalom is csökken a levegőben, mert a hűlő víz jobban elviszi a légkörből a szén-dioxidot, egészen az óceán mélyére, ahol a mészkővázba épül.
- Amikor viszont melegszik az éghajlat, akkor kevésbé intenzív ez a leáramlás, és fönt marad a szén-dioxid a levegőben - emelte ki az éghajlatkutató.
Hozzátette: az emberi tevékenység ebben a jelenségben is tetten érhető, mivel
az emberiség nagyjából 70%-kal több gázt bocsát ki, mint amennyit a természet fel tud dolgozni.
A szakértő szerint a kibocsátás érdekesen alakult az elmúlt években: 2014-16 között nagyjából stagnált, nem nőtt jelentősen. 2017-ben újra nagyjából két százalékkal nőtt az előző értékhez képest. "Az Egyesült Államok és az Európai Unió már hosszabb idő óta egyre kevesebbet bocsát ki, Kína a statisztikák szerint stabilizálta a kibocsátását. Ez a stabilizált kibocsátás 70%-kal több, mint amennyitől állandó maradna a koncentráció, de legalább stabilizálódott" - mondta Mika János.
Az ismeretek alapján elmondható, hogy az emberiség történetében most a legmagasabb a levegő szén-dioxid-szintje, 800.000 éve nem volt ilyen magas. De meg kell állítanunk ezt a melegedést még a 3 fokos átlaghőmérséklet-emelkedési szint előtt (ebből egy foknyi emelkedés már megtörtént), mert ezen szint után már visszarodíthatatlan folyamatok indulhatnak el.
"Ha a nyugat-antarktiszi jégtömb, ami egy kontinentális talapzaton nyugvó dugó, megolvad és eltűnik onnan, akkor öt méterrel nő a tengervíz szintje, ami önmagában is nagy baj lenne"
- hangsúlyozta az éghajlatkutató.