A kísérletben kétféle sejttípust használtak a kutatók, embrionális őssejtet, és az úgynevezett trofoblasztot - mondta Szalai Csaba, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt-és Immunbiológiai Intézetének igazgatóhelyettese.
"A megtermékenyített petesejt az egy darab sejt ami elkezd osztódni, és néhány napon belül kialakul a blasztociszta, ami ebből a két sejttípusból áll.
Ennek azért van jelentősége, mert ennek a beágyazódása a méhbe szükséges ahhoz, hogy meginduljon a terhesség"
- mondta Szalai Csaba. Az hogy ez a két sejttípus - tette hozzá, ami a blasztocisztában van hogyan kommunikál egymással, eddig nem nagyon értették.
Mesterségesen eddig a blasztocisztát nem tudták létrehozni.
"Az embrionális őssejteket, és a trofoblasztokat eddig tudták külön-külön tenyészteni és kifejlesztettek egy olyan tápanyagot, amelybe ha ezt a két sejtet összehozták, önmaguktól kialakították a blasztocisztát. Ez ráadásul működőképes is volt azon a szinten, hogyha beültették egy álvemhes egérbe, akkor az beágyazódott, és megfogant" - közölte Szalai Csaba.
Azonban a kísérlet nem volt tökéletes, mert élő egér nem alakult ki belőle, mivel a belső emlős őssejtek nem működtek megfelelően, csak a külsők - hangsúlyozta az igazgatóhelyettes, de azt is elmondta, hogy
ennek ellenére nagy áttörés az, hogy egy ilyen beágyazódni képes blasztocisztát egyáltalán képesek voltak létrehozni.
Ez a gyökeresen új módszer megnyitja az utat azelőtt, hogy a szakemberek megérthessék az élet első és rejtett folyamatait, a meddőség problémáit és a betegségek embrionális eredetét. A kutatók azt is megfejtették, hogyan kommunikálnak az egyes sejtek.
"Kiderült, hogy a belső sejtek - amelyekből az élő állat kialakul - utasítják a külső sejteket, hogy mit csináljanak, a beágyazáshoz szükséges folyamatokat hogyan hajtsák végre" - mondta Szalai Csaba.
Embereknél működhet a folyamat?
Szalai Csaba szerint az állatoknál és az embereknél nagyon hasonló, gyakorlatilag ugyanazok a molekulák vesznek részt, így nagyon hasonló folyamatok mennek végbe az embereknél és egereknél is.
"Nagyon sok terhesség azon bukik el, hogy ez a blasztociszta nem tud beágyazódni, és a legtöbb esetben nem tudják az okát.
Itt már sikerült olyan vérátvivő molekulákat azonosítani, amelyek szükségesek a beágyazáshoz" - mondta Szalai.
A korai embriófejlődés tanulmányozása bonyolult tudományosan és etikailag is. A hímivarsejt és petesejt helyett őssejtek használatával életre hívott modellembriók azonban bőséges készletet teremtenek a tudományos kutatások számára.
"Ez a kísérlet etikai kérdéseket előzhet meg, mert nem kell megtermékenyített petesejtet használni.
Különböző betegségek kutatására, illetve gyógyszerek tesztelésére is lehet ezeket a blasztocisztákat használni, és mivel ezek sejtek, ez nem ütközik etikai problémákba"
- summázta Szalai Csaba.