Kiderült, honnan jöhetett a Naprendszerbe ez a semmihez sem hasonlítható objektum

Az Oumuamua alakjára leltek magyarázatot amerikai és francia asztrofizikusok: vélhetően óriásbolygókat tartalmazó csillagrendszerből származik, innen eredeztethető különleges, szivarszerű alakja - vélik amerikai és francia asztrofizikusok.

A Naprendszerben elsőként felbukkant csillagközi égitest alakjáról készített tanulmány a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című tudományos lapban jelent meg. A kutatás révén a szakértők friss nézőpontból tekinthetnek a csillagrendszerek kialakulására.

"Ez az égitest valószínűleg egy távoli csillagrendszerből lökődött ki" - mondta Elisa Quintana, a NASA Goddard Űrközpontjának asztrofizikusa.

Az első, naprendszeren kívüli aszteroida, az `Oumuamua művészi megjelenítése. A kutatók feltételezése szerint sötétvörös, 400 méteres, erősen hosszúkás, fém vagy kő objektum évmilliók óta utazik a világűrben, és a naprendszerünkben előforduló objektumok közül egyhez sem hasonlít. (Fotó: NASA)

A Hawaii Egyetem csillagászai 2017. október 19-én észlelték a Naprendszeren nagyon nagy sebességgel áthaladó objektumot. A kutatók Oumuamuának, azaz hawaii nyelven "elsőként érkező távoli üzenetnek" nevezték el az égitestet.

Szeptember 19-én óránként mintegy 315 400 kilométeres sebességgel haladt el a Nap mellett, elég gyorsan ahhoz, hogy megszabaduljon a Nap gravitációs erejétől és kitörjön a csillagrendszerből, ahová soha nem fog visszatérni.

A tudósok szerint a bizonytalan röppályájú, óriás bolygókat tartalmazó rendszerek a legalkalmasabbak arra, hogy ilyen kisebb testeket lökjenek ki magukból, mert amikor az óriás bolygók mozognak, sokkal több anyaggal lépnek kapcsolatba. Azok a rendszerek, amelyekben nem alakulnak ki hatalmas bolygók, ritkábban bocsátanak ki anyagot.

Korábbi kutatásokból származó szimulációkat használva a tanulmány vezető szerzője, Sean Raymond, a Francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont munkatársa és kollégái kimutatták, hogy az égitesteknek csak kis százaléka kerül olyan közel gázóriásokhoz kilökődése során, hogy darabjaira esik.

A tudósok úgy vélik, hogy az erős gravitációs vonzás áll az Oumuamua hosszúkás, szivarra emlékeztető alakjának hátterében.

Becslések szerint egy csillagrendszer a bolygóképződés folyamata során több Föld-tömegnyi anyagot kibocsát. Ezt a tömeget több nagy üstökös vagy aszteroida tartalmazhatja, de többnyire az Oumuamuához hasonló kisebb töredékek formájában található meg.

"Bár ez az égitest a mi Naprendszerünkön repült át, mégis következtetéseket lehet általa levonni a naprendszeren kívüli bolygókra és segítséget nyújthat a Földhöz hasonló bolygó találásában is" - mondta Quintana.