"A növényevő dinoszauruszoknak sokkal összetettebb étrendjük volt, mint azt eddig feltételeztük, ebbe az étrendbe bizonyos állatok, köztük a rákfélék is beletartoztak, ami sokkal inkább a modern kori növényevő madarakra jellemző étrend" - mondta a vizsgálatot vezető Karen Chin, a boulderi Colorado Egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy az őslények ürülékfosszíliáinak ritkasága miatt ez a peszketáriánus, vagyis a növények mellett halakat és tengeri állatokat is magában foglaló étrend eddig elkerülhette a tudósok figyelmét.
Az első megkövesedett dinoszauruszmaradványokat az 1850-es években fedezték fel és néhány fajt azonnal növényevőként könyveltek el, mivel a fogaik a ma élő növényevő emlősökéhez, például az orrszarvúkéra hasonlított - írta a BBC News.
A mostani leletek egy Utah állambeli lelőhelyről származnak, amelyet a késő krétakorban, vagyis a dinoszauruszok uralkodásának alkonyán élt őslények fosszíliáinak kincsestáraként tartanak számon.
A Kaiparowits-fennsíkról származó ürülékkövületben talált páncél- és egyéb maradványok tanúsága szerint a hadrosauridák rákféléket is fogyasztottak, amelyek valószínűleg rothadó fákban húzták meg magukat.
A kutatók szerint a kacsacsőrű dinoszauruszok kifejezetten vadásztak a rákokra és rovarokra, amikor a rothadó fákból csemegéztek, és nem véletlenül nyelték le őket. Az apró állatok fontos fehérjeforrást jelenthettek a dinoszauruszok számára, különösen tojásrakás idején.
A vizsgált ürülékminták 75 millió évvel ezelőttről származnak, amikor a hadrosauridák nagy számban éltek a mai Utah állam déli részén. A csont- és fogmaradványok alapján a kutatók arra jutottak, hogy az állatok a szárazföldön töltötték idejük nagy részét, páfrányokat és tűlevelű fákat csemegézve, de közel maradtak a édesvizekhez.
A Scientific Reports című folyóiratban közölt tanulmány szerint könnyen lehet, hogy az eddig növényevőnek hitt többi dinoszauruszról is kiderül, hogy valójában mindenevő volt.