Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) bemutatta a Kepler-misszió nyolcadik csillagkatalógusát. Az űrtávcső 200 ezer csillagot vizsgált a Hattyú csillagképben.
A tíz, Földhöz hasonló méretű égitest a csillaga úgynevezett lakható zónájában van,
ahol a körülmények megfelelőek ahhoz, hogy a bolygók felszínén folyékony víz legyen, ami a lakható világok egyik fő jellemzője.
A 10 Föld-szerű bolygó közül hét a Naphoz hasonló csillag körül kering.
Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezeken a bolygókon van élet, de megvannak az élethez szükséges alapok, ami növeli az élet létének és kialakulásának esélyét.
"Nagyon fontos kérdés, hogy egyedül vagyunk-e.
Talán a Kepler közvetve megadja nekünk a választ, hogy nem vagyunk egyedül" - mondta Mario Perez, a Kepler-program kutatója.
Az űrtávcső 2009-ben kezdte misszióját, melynek keretében galaxisunk egy részét vizsgálta azt kutatva, milyen gyakoriak a csillagok lakhatósági zónájában lévő Föld-szerű bolygók. Az űrteleszkóp úgynevezett tranzitmódszerrel kutatott, azt a parányi fényességcsökkenést regisztrálva, amelyet egy bolygó okoz a csillag fényében, amikor elhalad előtte.
A Kepler első bevetése, melynek során az északi félteke egének egy részét vizsgálta csak, 2013-ban ért véget, majd egy meghibásodás kijavítása után kezdődött a K2-misszió, amely során az égbolt nagyobb területét figyeli meg, és képes a hűvösebb, kisebb, vörösbolygó-típusú csillagok nagyobb hányadát megvizsgálni.
Négy év kutatás után a teleszkóp 2335 bolygót és további 1699 bolygójelöltet talált, az eddig észlelt összes bolygó számát 4034-re emelve. Ez a szám 49 olyan világot is takar, melynek hasonló a mérete és a hőmérséklete, mint a Földnek, holott a galaxisnak csak egy nagyon kis részét figyelte: a mintegy 200 milliárd csillagot számláló galaxis egy százalékának mindössze negyedét.
Susan Mullally, a kaliforniai Mountain View-ban működő, a Földön kívüli intelligens élet keresésére specializálódott SETI intézet kutatója szerint korai megmondani, milyen gyakoriak a galaxisban a lakható bolygók, hiszen számos tényezőt kell még figyelembe venni, ráadásul a Kepler csak olyan bolygókat láthat, melyek épp a teleszkóp látóterében haladnak el csillaguk előtt.
Kiemelte: a kutatócsoportnak nagyjából egy évre lesz ahhoz szüksége, hogy megállapítsa a lakható bolygók gyakoriságát.
A Kepler-misszió kezdete előtt a csillagászok abban reménykedtek, hogy egy százalék körüli a Földhöz hasonló bolygók gyakorisága. A hétvégén a Kepler eredményeiről tartott konferencián elhangzottak szerint a gyakoriság 60 százalék körüli - mondta Alan Boss, a washingtoni Carnegie Tudományos Intézet munkatársa.
A Kepler űrteleszkóp nem az egyetlen eszköz, mellyel a csillagászok exobolygókat és potenciálisan lakható bolygókat találtak. A többi módszerrel együtt összesen mintegy 3500 exobolygót találtak, köztük 62 potenciálisan lakhatót.