Magyar kutatás segíti a világ legnagyobb űrtávcsövének munkáját

Infostart
2017. június 16. 21:40
2018 októberében kezdheti meg működését, a Hubble űrteleszkóp utódja, a 6,5 méter átmérőjű lencsével rendelkező James Webb űrteleszkóp. Ez az infravörös tartományban érzékelő eszköz elődjénél jóval nagyobb érzékenységű, távoli galaxisokat, születő csillagokat és naprendszeren kívüli úgynevezett exobolygókat kutat majd. Képes lesz a csillagok fizikai, kémiai összetételét, az exobolygók légkörét is vizsgálni. Ezen vizsgálatokat segíti a magyar kutatók által létrehozott színképadatbázis, amellyel a teleszkóp által rögzített képeket összevetve meg lehet állapítani a csillagok, bolygók tulajdonságait.

Az űrteleszkóp számos kutatási területen nyit új lehetőségeket.

  • A korábbi műszereknél jóval nagyobb érzékenység lehetővé teszi a világegyetem első néhány száz millió évében kialakult csillagok és galaxisok vizsgálatát.
  • A James Webb űrtávcső különösen alkalmas lesz születő csillagok megfigyelésére, hiszen az infravörös fény képes áthatolni a csillagok bölcsőjeként szolgáló hatalmas gáz- és porfelhőkön.
  • A Naprendszeren kívüli bolygók (exobolygók) megfigyelésének is kiváló eszköze lesz az új űrtávcső, képes lesz még az exobolygók légkörének tanulmányozására is.

E megfigyeléseknél azért van szükség űrben működő távcsőre, mert a Föld légköre az infravörös sugárzás jelentős részét elnyeli. Azért, hogy a James Webb űrtávcső mérései a lehető legpontosabbak legyenek, a Nap és a Föld együttesének ún. L2 Lagrange-pontja környékén állítják pályára.

Így az űreszköz minimális pályakorrekciók mellett folyamatosan a Nap körül kering nagyjából a Földdel párhuzamos pályán,

miközben egy hőpajzs gondoskodik arról, hogy méréseit ne zavarja a Nap által kibocsátott infravörös sugárzás – közölte a Magyar Tudományos Akadémia.

Az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium munkatársai, Mészáros Szabolcs – aki jelenleg az MTA Prémium posztdoktori kutatói programjának ösztöndíjasa – és Kovács József, a Space Telescope Science Institute (STScI) Ralph Bohlin által vezetett kutatócsoportjával együttműködve, egy színképadatbázist állítottak össze, amely nélkülözhetetlen segítséget jelent majd az űrtávcsövet használatba vevő csillagászoknak. A magyar kutatók az adatbázist alkotó színképeket a Nap jól ismert adatain alapuló modellekből számolták ki.

A kutatók a megfigyelt csillagok valódi színképét összevetve az adatbázisban megtalálható számított értékekkel következtethetnek arra, milyen fizikai és kémiai viszonyok uralkodnak adott csillagon. Így megbecsülhető a csillag effektív hőmérséklete, a felszínén mérhető gravitációs gyorsulás értéke és a Napéhoz viszonyított kémiai összetétele.

Lényegében tehát a magyar kutatók közreműködésével készített adatbázis segít abban, hogy a csillagászok a James Webb űrtávcső számára kitűzött tudományos célokat megvalósítsák.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Magyar kutatás segíti a világ legnagyobb űrtávcsövének munkáját
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást