Lehner Lóránt, a központ létrehozását koordináló ELI HU Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta, az építkezéssel párhuzamosan zajlott a kutatási eszközök beszerzése, hamarosan elindulhat ezek telepítése és beüzemelése.
"Keddtől meg is kezdődött a meglévő gépek beköltöztetése és összeszerelése, a továbbiakban még négy lézeres berendezés érkezik az új kutatóintézetbe, teljesen kész azonban csak 2018-2019 fordulóján lesz.
„Az igazi kutatói munka csak akkor indul.”
A programok és a berendezéseket használó kutatói közösség felépítése már korábban elkezdődött – jelezte Lehrner Lóránt. Hozzátette, nem csak az Eli-alps Kutatóintézet dolgozói fognak itt dolgozni, hanem európai és azon kívüli kutatók is érkeznek majd, nemcsak a lézeres fizika, hanem biológia, kémia, orvostudomány területéről is.
„Kevés olyan komoly tudományos háttérrel rendelkező ország van, amelyiknek nincs itt már kutatója. A jelenlegi létszámunk 230 fő. A kutatási programokra vendégkutatók érkeznek. A hazatérő kutatóinknak a külföldiekhez hasonló vagy jobb kutatási körülményeik lesznek.”
Lehrner Lóránt hangsúlyozta, ahhoz lézeres berendezésekkel kutatásokat lehessen végezni, speciális feltételeknek kell teljesülniük, az egyik ilyen, hogy rezgésmentes legyen az alap, a másik a termikus stabilitás, tehát a hőmérséklet-ingadozás kis intervallumú legyen és nagyon tiszta terek van szükséges, tehát pormentes levegőt kell biztosítani. Az épület statikus biztonságát cölöpalapozás, illetve ház a házban konstrukcióval lehetett biztosítani – tette hozzá az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.
„Óránként félmillió köbméter levegőt szűrünk és cserélünk.”
A létesítmény a régió tudományos életének fejlesztésében vállal szerepet, az innovációs park, amelyben inkubátorház is létesül a kis-, közép- és nagyvállalatok Szegedre költözését is hivatott segíteni – mondta el Lehrner Lóránt.
A szegedi lézerközpont öt épületének alapterülete mintegy 24,5 ezer négyzetméter. Az A épületben a kísérleti területek, a B épületben a laborok, előkészítő műhelyek, kutatói irodák kaptak helyet, a tudásközpontként is szolgáló fogadó épületben található a konferenciaterem, a könyvtár, a szeminárium termek, a menedzsment irodák és az étterem, emellett külön épületben működnek a kiszolgáló, karbantartó egységek, illetve a porta.
A központ az Európai Unió - a szegedi mellett prágai és bukaresti helyszínnel megvalósuló - tudományos nagyberuházása, az ELI (Extreme Light Infrastructure) magyar pillére. A szegedi központ a világ legnagyobb csúcsintenzitású berendezései közül azzal tűnik ki, hogy itt lehet majd előállítani másodpercenként a legtöbb és egyben a legrövidebb lézerimpulzusokat, ezzel megfigyelhetővé válnak a molekulákon belül zajló elemi folyamatok. Az intézet a fizika, biológia, kémia, valamint az orvosi és anyagtudományok területén rendkívüli nagy időfelbontással végezhető alap- és alkalmazott kutatásokhoz biztosít a világon jelenleg egyedülálló infrastruktúrát.
A projekt - az építészeti beruházás mellett a kutatási berendezések és eszközök beszerzését is tartalmazó - költségvetése több mint 70 milliárd forint, ennek 85 százalékát az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja.