"A Mars-expedíció bejelentése után egy nappal a NASA máris közölte, hogy a 2018-as indulás mégiscsak eltolódik 2019-re, tehát egy nap alatt rögtön egy év csúszást szenvedett a program. Ez sok mindent elárul arról, hogy ezek a közlemények sokszor legalább annyira politikai indíttatásúak, mint tudományosak" - mondta el az InfoRádiónak a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa.
Sárneczky Krisztián hozzátette: az expedícióhoz szükséges megfelelő szellemi kapacitás rendelkezésre áll, a technológia is ma már megvalósítható.
A Mars-utazás időpontja egyedül attól függ, hogy erre mennyi pénzt szánnak.
"Egyelőre az USA költségvetésének csak fél százalékát teszi ki a NASA költségvetése, míg a Hold-utazások idején ez 4 százalék volt. Tehát a mostani büdzsé arányaiban rendkívül elmarad a korábbitól" - mutatott rá a csillagász.
Véleménye szerint egyébként nem is kellene 4 százalék, elég lenne az is, ha csak megdupláznák a jelenlegi ráfordítást, de ez szinte lehetetlennek tűnik a mai helyzetben.
"A jelenlegi költségvetés mellett szinte biztosan csúszások lesznek ebben a programban.
De az is biztos, hogy nagyon érdekes 10-15 év elé nézünk, mert az évtizedes helyben toporgás után úgy tűnik, hogy megmozdult valami az űrkutatásban" - fogalmazott Sárneczky Krisztián.
Elmondta, hogy első lépésként újra kell nagy rakétákat építeni. A jelenlegi elképzelések szerint nem is közvetlenül a Földről történik majd az expedíciós indulás, hanem egységenként szállítják fel a részeket az űrbe és ott szerelik össze a rakétát.
"A NASA tervében egy Hold körüli egység szerepel, ahol mindent összeszerelnének és onnan már jóval kisebb gravitációból, jóval kevesebb üzemanyaggal a teljes komplett – emberekkel, ellátmánnyal, visszatérő egységgel felszerelt - rakéta sokkal könnyebben elindulhat. Ezeket az óriási újonnan fejlesztett rakétákat azonban – amelyek 100-200 millió lóerős eszközök – előbb tesztelni kell. Körülbelül egymillió dollárba kerül egyetlen ilyen rakéta tesztje" - mutatott rá a csillagász.
Az asztronauták a tervek szerint 2028-29 körül mennének az űrbázisra.
"Az asztronauták a felköltözésük után először a Hold körüli pályán végigkeringenek egy olyan időintervallumot, amennyi a Mars-utazás lenne. Ezzel kapásból el is vesztünk másfél évet. Kérdés, az űrhajósok bírják-e másfél évig, a rendszer bírja-e eddig. A tapasztalatok alapján azután az egész programot kiértékelik, és lehet, hogy kell még egy tesztfázist csinálni. Ezzel is pörög az idő, már 2030-31-ben járunk. Ezután lehet élesben elindítani az egyébként még így is rendkívüli kockázatokat rejtő expedíciót valamikor a 2030-as években" - mondta el a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!