Tájékoztatásuk szerint a park munkatársai és a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola 88 tanulója három nap alatt fésülték át a bugaci pusztát, hogy számba vegyék az összes ürgelyukat. Eddig ilyen alaposan még nem térképezték fel az ürgekolóniák térbeli elrendeződését, így ez lehet a viszonyítási alapja a jövőbeli felméréseknek is.
Az ürge (Spermophilus citellus) korábban olyan nagy számban élt az országban, hogy mezőgazdasági kártevőnek számított. Élőhelyük drasztikus csökkenése miatt azonban már fokozottan védett fajjá lett az egykori kártevő - áll a közleményben.
Emlékeztetnek arra is, hogy a kis rágcsáló több ritka ragadozómadár, mint például a kerecsensólyom és a parlagi sas egyik fő tápláléka. Az ürgelyukak menedéket jelentenek a nappali hőség elől a puszta hüllőinek és kétéltűinek, ami valószínűleg kulcsfontosságú fennmaradásuk szempontjából. Az ürgék földalatti járatai a talaj vízháztartását is kedvezően befolyásolják, és eltűnésükkel a pusztai gyepek fajösszetétele is átalakulhat.
Az ürge a rövidfüvű puszták állata, ahol rendszeres a legeltetés vagy a kaszálás. A legeltetéses állattartás visszaszorulásával élőhelyeinek nagy része eltűnt. Magyarországtól nyugatra és északra már csak töredékállományai találhatók - hívják fel a figyelmet.