Az Amerikai Űrügynökség, a NASA Mars-utazásban gondolkodik. Az ezzel kapcsolatos tervek szerint a 2030-as évek második felére szeretnének embert eljuttatni a Marsra – közölte Bacsárdi László.
A Holddal kapcsolatban pedig az Európai Űrügynökség fogalmazott meg terveket. Ennek egy része robotos űrrepülés – aminek során szondákat és eszközöket juttatnánk a Holdra – a másik része emberes űrrepülésekhez kapcsolódik – folytatta.
Hozzátette: a kínaiaknak is jelentős emberes űrprogramjuk van. Ők is gondolkodnak abban, hogy a Holdra szeretnének embert küldeni a következő tíz évben.
Emellett pedig a magánvállalatok is erősödnek, akinek az egyik elsődleges célja az űrturizmus beindítása.
„Már volt egy olyan cég, amely emberes űrutazásokat kínált a nemzetközi űrállomás fedélzetére. Ezen a cégen keresztül járt 2007-ben és 2009-ben Charles Simonyi űrturistaként a világűrben” - idézte fel Bacsárdi László.
A Magyar Asztronautikai Társaság főtitkára elmondta: jelenleg három-négy olyan cég van, amelyik az emberes űrutazásokra szeretne fókuszálni.
„Az egyik a SpaceX, aminek a vezetője, Elon Musk februárban jelentette be, hogy
jövőre szeretnének két embert Hold körüli pályára küldeni.
A tervek szerint nem szállnának le a Hold felszínére, hanem megkerülnék azt” - mondta Bacsárdi László.
Hozzátette: Musk jelentette be azt is tavaly szeptemberben Mexikóban a Nemzetközi Világűrkongresszuson, hogy a SpaceX révén űrturistákat szeretnének a Marsra juttatni a célkitűzés szerint már a 2020-as végére.
„De jelenleg az emberes űrutazásokhoz legközelebb Richard Branson cége jár, a Virgin Galactic, ami űrugrásokat fog majd kínálni az űrturistái számára,
vagyis 5-6 percet a világűrben tölthetnek majd” - a Magyar Asztronautikai Társaság főtitkára.
A Nemzetközi Űrállomáson 2000 óta állandó a személyzet, és folyamatosan vizsgálatokat végeznek a Föld körüli környezetben. Ennek pedig számos hasznos hozománya van a mindennapokban, az orvostudomány vagy műszaki területen – említette Bacsárdi László.
Ilyen például
az automatikus inzulinpumpa, amit a NASA szakemberei fejlesztettek ki eredetileg az űrhajósok számára,
ma pedig már a cukorbetegek használják. Az automatikus dokkolásnál használt technológiát pedig autógyárakban kezdték el használni a gépkocsik gyártásánál.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!